Bevezetik a gyermektelenségi adót?
Minél több gyerek, annál alacsonyabb lenne az adószint.
Az ukrán Legfelsőbb Tanács két képviselője – Katerina Lukjanova (Mi Ukrajnánk – Népi Önvédelem) és Jaroszlav Szuhij (Régiók Pártja) – törvénytervezetet nyújtottak be a parlamentnek, amelyben javasolják, vezessék be azoknak a személyeknek a megadóztatását, akiknek nincsenek gyermekeik. Hogyan gondolják megvalósítani ezt az ötletüket?
Jelenleg Ukrajnában 15 százalékos az adókulcs, ha az adófizető polgár jövedelme nem haladja meg a minimálbér tízszeresét. A képviselők által benyújtott javaslat azt ajánlja, emeljék 17 százalékra azoknak a harminc évnél nem idősebb polgároknak az adókulcsát, akiknek nincsenek gyermekeik. Ez alól csak a rokkantak mentesülnének. Ha az adófizetőnek három vagy négy gyermeke van, akik közül a legfiatalabb betöltötte a hároméves korát, az adókulcs 10 százalékra, ha pedig öt vagy ennél is több gyermeket nevel, 5 százalékra csökkenne.
A képviselők törvényjavaslatukat Ukrajna egyre rosszabbodó demográfiai adataival indokolják, csak a múlt évben több mint 300 ezer fővel csökkent országunk lakossága. A magas halálozás, a születések számának folyamatos csökkenése egyre nagyobb gondot okoz. Kérdés azonban, hogy a gyermektelenségi adó bevezetése megoldja-e ezt a valóban egyre égetőbb problémát.
A gyermektelenségi adó nem új fogalom. A mai hatvan évnél idősebbek jól emlékeznek arra, hogy fiatal korukban, családalapítás előtt mindenki gyermektelenségi adót fizetett, sőt, egy ideig azok is, akiknek csak egy gyermekük volt. Ez azonban egyáltalán nem növelte a gyermekvállalási kedvet! Aztán meg is szüntették az adóztatás ilyen formáját.
A gyermektelenségi adó bevezetése nem fog a demográfiai adatok javulásához, az ország lakosságának a növekedéséhez vezetni. Ukrajnában még nincs olyan magas életszínvonal, nincsenek olyan szociális juttatások, hogy „büntetni” kellene azokat, akik a jelenlegi gazdasági körülmények között nem mernek egyelőre gyermeket vállalni. Jelenleg ugyanis a többgyermekes családok jóval rosszabb körülmények között élnek, mint azok, akiknek nincs gyermekük, vagy csak egy-kettő van.
Kérdés az is, mennyire lenne hatékony egy ilyen adó bevezetése. Maguknak a törvényjavaslat kidolgozóinak véleménye szerint is a gyermektelenségi adó bevezetése legfeljebb 800 millió hrivnyával növelné a költségvetés bevételeit. Ez az összeg pedig nem olyan nagy, hogy ennek révén jelentősen csökkenthessék a több gyermeket vállaló családok anyagi terheit. Szükség volna a bölcsődék, óvodák, a gyermekgondozó egészségügyi intézmények hálózatának jelentős kibővítésére is, erre pedig nincs, és a közeljövőben bizonyára nem is lesz elegendő pénz az állami költségvetésben.
A törvényjavaslatból nem derül ki az sem, hogyan fogják mentesíteni a gyermektelenségi adó alól azokat a házaspárokat, akiknek önhibájukon kívül nem lehet gyermeke. Őket is meg fogják adóztatni?
Nem állja meg helyét az a feltevés sem, hogy a gyermektelenségi adó bevezetése növelni fogja a fiatalok gyermekvállalási kedvét. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ezt legfeljebb más, hatékonyabb módszerekkel lehetne elérni, például a fiatal családok szociális védelmének növelésével, különböző kedvezmények, fiatalok számára előnyös lakásprogramok kidolgozásával és bevezetésével stb.
Az európai országok többségében a szülők nem kapnak egyszeri segélyt az államtól gyermekük megszületésekor, mint nálunk. A szülőket munkáltatójuk segíti anyagilag abban, hogy otthonukban bizonyos korig felneveljék gyermekeiket, megtartva közben munkahelyüket és fizetésüket. Gyermektelenségi adót azonban egyetlen országban sem szándékoznak bevezetni. Pedig többségükben szintén kedvezőtlenül alakul a demográfiai helyzet.
A törvényjavaslat benyújtásának híre az Internet segítségével gyorsan eljutott az emberekhez. A Facebook-használók körében csodálkozást váltott ki a törvényjavaslat, sokan pedig nem éppen nyomdafestéket tűrő jelzőkkel illeték kiagyalóikat.
Kevés a valószínűsége annak, hogy a parlamenti választások évében a kormány, a hatalmon lévő pártok és a mandátumuk megújításáért küzdő képviselők megkockáztatnák egy ilyen népszerűtlen intézkedés bevezetését. Hiszen ugyanilyen megfontolásból szemétkosárba került az a törvényjavaslat is, amely megfosztotta volna a leányanyákat szociális segélyüktől. És a vagyonadó bevezetésére sem került, és reméljük, hogy nem is fog sor kerülni.
Egyébként a Legfelsőbb Tanács működésére az állami költségvetés 780 millió hrivnyát irányzott elő, majdnem ugyanannyit, mint amennyit a gyermektelenségi adó bevezetése hozna a költségvetésnek.