Húsvéti pászkaszentelés

A feltámadási szent liturgia után a Húsvétvasárnap ünnepének egyik jellegzetes központi szimbóluma a pászkaszentelés. Több száz éves hagyomány ez, és az ünnep elengedhetetlen része. – A hit az ami egybetartja a tiszaújhelyi embereket is, ahogy már 2000 éve minden keresztényt, ugyanúgy megtart, fenntart, főleg az a gondolat, hogy Krisztus a mi pászkánk, a mi átmenetünk a halálból az életbe, a rosszból a jóba, ez az ami életben tart bennünket.

A görög katolikus közösségekben elterjedt hagyományt ünnepre való készülődés előzi meg. A húsvéti szokáskörben a szentelt kalács, a pászka, és a többi húsvéti étel a sonka, tojás, töltött bárány, sárgatúró, bor megszentelése, majd közös családi elfogyasztása fontos szerepet játszik.Hagyomány, hogy pászkát többnyire Nagycsütörtökön, vagy Nagyszombaton készítettek, Nagypénteken sohasem.

A tésztafonatok a kalácson Krisztus testét, a töviskoronát és a keresztet jelképezik, a pászka tetején lévő öt rózsa pedig Krisztus sebeit.

A pászkát — melyet tehát a hagyomány a népi szemlélet Krisztus testének tekint — nem szabad késsel vagy villával megszúrni.

A Szent Liturgiáról hazatérve következik a húsvéti szentelt pászka és a többi szentelt étel családi körben való elfogyasztása, ami az aznapi első étkezés a görög katolikus családoknál.

A pászkaszentelés kelléke a pászkakosár. A hívek tavaszi virágokkal, barkaággal, Szépen hímzett terítőkkel díszítik fel a kosarat, melyben a húsvéti ételek szentelésre várnak. Nincs is attól szebb látvány, mint amikor gyönyörű napfényes időben, a templomkertben száznál is több ünnepi kosár vár a szentelésre.

Kárpátalján,így Tiszaújhelyen is,húsvét első napján minden katolikus család szentelt pászkával köszönti a feltámadt Krisztust.

A lakosság húsvét reggelén a pászkakosarakba rakja a szentelésre előkészített ételeket: vajat, sót, házilag termesztett tormát, sárga túrót, tojást, főtt sonkát, kolbászt, oldalast és töltött bárányt. Legfelülre kerül a pászkakalács, melyet letakarnak – a kizárólag erre a célra használt – díszes terítővel. Mindezt kiegészítik egy üveg borral.

SÁRGA TÚRÓ /CIREC/

Jellegzetes húsvéti étel, a pászkás kosár fontos szereplője a pászka, és a sonka, valamint a bor mellett. Főleg a szláv anyanyelvű országokban népszerű.

Receptje itt következik:

Hozzávalók: egy liter tej 12 db egész tojás, vaníliás cukor, citrom reszelt héja, /esetleg mazsola

Elkészítése: A tejet felforraljuk, ha felforrt, azonnal leveszem a tűzről, és hozzáöntöm a 12 db felveri egész tojást.

A tejjel együtt addig főzöm, lassan és kevergetve, hogy oda ne égjen / míg össze nem túrosodik. Ha már jól összeállt, és túrószerű, egy vékony gézre, vagy ritkás törlőruhára öntöm, ízlés szerint megcukrozom, a reszelt citromhéjjal együtt, és a mazsolát.

Szorosan összekötöm, hogy a savó kicsöpögjön belőle. Ezt ajánlatos este elkészíteni, hogy reggelre összeérjen.

Az egész gömböt, felakasztom, alá tálat helyezek, hogy abba csöpögjön a savó. Ha elkészült, másnap reggel kibontom, az alsó részét levágom, egy fára állítom. Szeletelve sonka mellé fogyasztjuk.

Forrás: ujhely.net.ua