Tájékoztató a ZNO-ról

Bár még csak decembert írunk, az oktatási minisztérium máris újra mozgásba lendítette a külső független értékelés (ZNO) mechanizmusának fogaskerekeit. Talán mondanunk sem kell, hogy a tárca ezúttal is jelentős módosításokat hajtott végre az érettségi-felvételi vizsgarendszer szabályain az előző tanévhez képest.

Kezdjük az alapvető tudnivalókkal! A Zakarpatszkij Objektív lap tájékoztatása szerint jövőre a külső független értékelésre, vagyis a ZNO-tesztek megírására május 21. és június 13. között kerül sor. Pótvizsgára június 26. és július 12. között nyílik lehetőségük az erre jogosultaknak. A próbatesztírást március 16–23. között bonyolítják.

Akárcsak tavaly, jövőre is 11 tárgyból lehet majd külső független értékelésen részt venni: ukrán nyelvből és irodalomból, Ukrajna történetéből, matematikából, angol, német, francia, spanyol nyelvből, földrajzból, fizikából, biológiából és kémiából. A vizsgázó kérésére a teszteket hat nyelvre fordíthatják le az államnyelvről: magyarra, románra, lengyelre, krími tatárra, moldávra és oroszra.

Tekintettel a feladatok különböző számára és típusára, eltérő időt biztosítanak a külső független értékelés tesztjeinek kitöltésére.

Az Ukrán Oktatásminőség-ellenőrzési Központ rendelete értelmében a „szertifikációs munka” ukrán nyelvből és irodalomból három részből tevődik össze, melyek 58 kérdést tartalmaznak. Ezek megoldására 180 perc áll majd rendelkezésre. A teszt első és harmadik részének eredményeit állami záróvizsgaként (державна підсумкова атестація, ДПА) is figyelembe veszik azok esetében, akik 2019-ben érettségiznek. A tesztíró összesen maximum 104 pontot szerezhet ezen a megmérettetésen.

A ZNO Ukrajna történetéből két részből áll majd, az első rész eredményeit (a tesztíró döntése alapján) az állami záróvizsga eredményeként is figyelembe vehetik. A teszt 60 feladatból áll, melyek teljesítésére 150 percet kapnak a vizsgázók. Az elérhető maximális pontszám: 94.

A tesztek idegen nyelvekből egyformán 59 feladatot tartalmaznak, melyek megoldására 150 perc áll rendelkezésre. Az elérhető maximális pontszám: 72.

A korábbi évekhez hasonlóan minden vizsgázó legfeljebb négy tárgyból írhat tesztet. Ezek közül három teszt eredményeit érettségi vizsgaeredményként is figyelembe veszik.

A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők jövőre az elmúlt három évben (2017-ben, 2018-ban és 2019-ben) szerzett vizsgabizonylataikat (szertifikát) használhatják a felvételizéshez – az idegennyelv-szertifikátok kivételével. Miután az idei esztendőtől beszédértési feladatokkal egészült ki az idegennyelv-vizsga, jövőre csak a 2018-as és a 2019-es teszteredményeket fogadják el a felvételinél.

A felvételizők legfeljebb négy szakra nyújthatnak be legfeljebb hét jelentkezést (állami vagy regionális finanszírozású helyekre).

Újdonság, hogy a jövő évi külső független értékelésen való részvételhez szükség lesz az ID-kártya, vagyis a kártya alapú személyi igazolvány felmutatására. Kivételt képeznek e szabály alól azok a személyek, akik az országnak az ukrán hatóságok által nem ellenőrzött területein élnek (nekik elég lesz felmutatni a születési bizonyítványukat), a külföldiek és a hontalanok (bemutathatják személyi igazolványuk másolatát vagy a személyazonosságukat igazoló egyéb okmányt), valamint a menekültek (tőlük a menedékkérelem ukrajnai benyújtásáról kiadott igazolás másolatát is elfogadják).

További újdonság, hogy az I–II. akkreditációs fokozatú felsőoktatási intézmények és szakiskolák diákjainak az érettségi bizonyítvány megszerzéséhez, amire általában a második évfolyamon kerül sor, ZNO-típusú vizsgát kell tenni ukrán nyelvből és irodalomból, illetve matematikából vagy Ukrajna történetéből (a diák vagy hallgató választása alapján). Második kísérletet tehetnek a ZNO-teszt­tel azok a koledzshallgatók, akik tavaly elégtelen eredményt értek el ukrán nyelvből és irodalomból. Amennyiben azonban idén sem teszik le a vizsgát ezek a diákok, még a tandíjat fizető hallgatókat is ki fogják zárni.

A harmadik jelentős változás az eddigiekhez képest, hogy jövőre további szakokon vezetnek be alsó felvételi ponthatárt azt követően, hogy idén az orvostanhallgatók számára 150 pontban állapították meg a ZNO-n elérhető eredmény alsó határát. Így jövőre 130 pont lesz az alsó felvételi ponthatár tárgyanként a nemzetközi kapcsolatok, közigazgatás, jog és gyógyszerészet szakokon.

Az orvosnak jelentkező hallgatókat érintő további változás, hogy matematikából vagy fizikából is külső független értékelésen kell átesniük az első vizsgaként meghatározott ukrán nyelv és irodalom, illetve második vizsga, a tetszés szerint választható biológia vagy kémia mellett.

A közelmúlttól a felsőoktatási intézmények bölcsészettudományok (kivéve a filológusokat), viselkedési és társadalomtudományok, újságírás, jog, nemzetközi kapcsolatok és szolgáltatási szféra szakokon meghirdetett magiszteri szintű képzéseire jelentkezőknek is országos ZNO-típusú vizsgát kell tenniük angol, francia, spanyol vagy német nyelvből a szakvizsga mellett. Kivételt e szabály alól valószínűleg csak azok élveznek majd, akik rendelkeznek valamilyen B2 szintű nyelvtudást igazoló nemzetközi szabványú dokumentummal.

Reméljük, hogy ezzel a jövőre várható újdonságok felsorolásának végére értünk, s a szakminisztérium nem „örvendeztet” meg bennünket további forradalmi ötletekkel közvetlenül a vizsgaidőszakot megelőző hetekben-hónapokban, amint arra nemegyszer volt már példa a múltban.