Ukrán elnökválasztás 2019 – választói magatartás, politikai szimpátia a kárpátaljai magyarok körében

A Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont 2018 decemberében főiskolai hallgatók bevonásával nagyszabású közvélemény-kutatást végzett a kárpátaljai magyarság körében.

A felmérés során Kárpátalja magyarlakta településein összesen 2506 főt kérdeztek meg korcsoportok és nemek szerinti reprezentatív mintát véve a magyar lakosság alapsokaságából. Az alábbiakban a felmérés rész­eredményeit, a kárpátaljai magyar lakosság véleményét kívánjuk ismertetni.

Az elmúlt év utolsó napján hivatalosan is kezdetét vette a 2019-es ukrán elnökválasztási kampány – 2019. március 31-én választják meg Ukrajna új elnökét. Az elnökjelöltek december 31-től nyújthatják be okmányaikat a Központi Választási Bizottsághoz (CVK), amelynek február 4-ig kell döntenie a jelentkezők elnökjelöltként történő bejegyzéséről. Az elnökjelöltek listája természetesen még alakulóban van, azonban a potenciális jelöltek régóta ismertek a közvélemény számára. A CVK adatai szerint eddig 10 jelöltet jegyeztek be, akik között egyaránt találunk ismert és kevésbé ismert szereplőket: vannak korábbi közhivatalnoki, kormányzati pozíciót betöltött személyek, politikusok is, mint pl. Ihor Sevcsenko korábbi környezetvédelmi miniszter, Anatolij Hricenko korábbi védelmi miniszter, Timosenko pártjának volt tagja, vagy Andrij Szadovij lembergi (lvivi) polgármester, a Szamopomics (Önsegítés) párt vezetője. A legesélyesebbek között emlegetett Julija Timosenko még nem regisztrálta magát hivatalosan jelöltként, sajtóhírek szerint a regnáló elnök is csak február 2-án kívánja bejelenteni indulási szándékát, a felmérések szerint a harmadik esélyes Volodimir Zelenszkij showman, producer szilveszter éjjelén jelentette be indulási szándékát, de egyelőre még ő sem szerepel a CVK elnökjelöltjeinek hivatalos listáján.

Az országos közvélemény-kutatások eredményei alapján a leg­esélyesebb Julija Timosenko, a Batykivscsina (Haza) párt vezetője, második helyen szerepel jelentős lemaradással Petro Porosenko hivatalban lévő elnök és Volodimir Zelenszkij showman, producer, aki közel azonos eredménnyel bír, egyes felmérések alapján már megelőzve az elnököt, a második helyre került támogatottsága.

Az eddigi elnökjelöltek programjait megvizsgálva a központi elemek között találjuk a nyelv, a vallás és a háború kérdését, az ország helyzetének stabilizálásához szükséges hatalmi és területi átrendezésre vonatkozó konkrét tervek azonban hiányoznak, ugyanúgy háttérbe szorult a gazdasági és társadalmi stabilitást előirányzó, a korrupció megszüntetését célzó intézkedések témája, és sajnálatos módon az elnökjelöltek zömét nem is foglalkoztatja az országban élő kisebbségek helyzetének kérdése.

A kérdezőbiztosok 2018. december folyamán 86 magyarlakta településen igyekeztek feltérképezni a magyar lakosság véleményét a 2019-es ukrajnai elnökválasztás kapcsán, illetve azt, hogy hogyan viszonyulnak az eseményhez.

A felmérés eredményei szerint a megkérdezetteket leginkább a kárpátaljai magyarok helyzete foglalkoztatja. Az ukrán politikai események iránt szintén nagy érdeklődést mutatnak a kárpátaljai magyarok, zömüket foglalkoztatja az országban kialakult helyzet. Szintén intenzívebb érdeklődés regisztrálható a magyarság körében a magyarországi politikai események iránt, legkevésbé a világpolitikai események foglalkoztatják a kárpátaljai magyarokat.

A megkérdezettek döntő többsége inkább optimista és bizakodó az ország és a magyarság helyzetét illetően, 48%-uk reméli, hogy a választásokat követően pozitív változások következnek majd be. A felmérésben részt vett magyarok 52%-a állította, hogy választóként biztosan részt fog venni a 2019-es elnökválasztáson, 34% még nem döntötte el, mindössze 9% mondta, hogy valószínűleg nem vesz részt, és további 5% állította határozottan, hogy nem kíván élni szavazati jogával. A szavazói hajlandóság a magyarok körében nem sokban tér el a közvélemény-kutatások szerint mért országos átlagtól. A felmérés szerint a szavazati jogukkal élni kívánó magyarok mindössze 12%-a tudja biztosan, hogy kire adja majd voksát, 25%-a nyilatkozta, hogy arra szavaz majd, akinek a legjobb kisebbségi programja lesz, további 58% még nem döntötte el, kire adja le voksát, 5% pedig nem kívánt válaszolni a kérdésre.

A magyarok körében dokumentált adatok alapján igen magas a jelöltek elutasítottsága, az eredmények erősen eltérnek az országos felmérések átlagától. A kárpátaljai magyarok közül legtöbben (90%) Petro Porosenkót utasítják el, a megkérdezettek mindössze 2%-a szavazna rá. A jelenlegi elnök személyének ilyen magas mértékű elutasítása leginkább azzal magyarázható, hogy a 2014-es választások alkalmával a kisebbségek számára a jogérvényesülés területén széles jogköröket ígérő Petro Porosenko nem teljesítette ígéreteit a magyarság irányában. Szintén magas az elutasítottsága Julija Timosenkónak, a megkérdezettek 73%-a nem támogatná szavazatával az elnökválasztásokon, mindamellett a politikusasszony egyszerre a legnépszerűbb jelöltnek is mondható, hisz a magyarok 11%-a szavazna rá. A nemrég feltűnt tv-s producert, Volodimir Zelenszkijt a megkérdezettek jelentős része nem ismerte, így népszerűségi mutatója alacsonynak mondható a magyar lakosság körében.

LTTK