Az árgyélusát! A közmédia és a Hagyományok Háza közös műsora egy széphistóriáról

A Hajnali- Népzene korán kelőknek című műsor március első hetét Árgyélus királyfi történetének szenteli. A zenei összeállításban a szerkesztő az Utolsó Óra gyűjtéssorozat felvételeiből válogatott.

A valós történeti eseményeket megverselő históriás ének mellett a magyar reneszánsz irodalmában az 1530-as évektől kezdve bontakozott ki egy új, kalandos szerelmi történeteket megszólaltató műfaj: a széphistória. A népköltészet és a széphistóriák szoros kapcsolatát számos példa bizonyítja. A műfaj kétségtelenül legnépszerűbb darabja, az Argirus királyfiról és egy Tündér Szűzleányról szóló történetet már 1749-ben ponyva formájában terjesztették. Mese alakban a népköltészet szerves részévé vált elsősorban – Erdélyben és a Csallóközben -, ahol a tündérek és más természetfeletti lények színesítették a hiedelmek világát.

Árgirus királyfi és Tündérszép Ilona történetének gyökerei, Kardos Tibor irodalomtörténész szerint, egészen az ókorig nyúlnak vissza. Egy olyan ciprusi eredetű görög misztériumnovellából ered, amelyet a II-III. században jegyeztek le, a történet magját pedig a hattyú alakban megjelenő természetfeletti lények és az aranyalmát őrző hős figurája adta. A téma a Bizánci Birodalomban is közkedvelt maradt, ahonnan Itáliába, feltehetően Velence vidékére került, és széphistóriaként élt tovább. Jóllehet, az eredeti forrását nem ismerjük, magyarra az 1580-as években Gergei Albert ültette át. A fordító-szerző kilétéről csak nagyon keveset tudunk. Felvetődött, hogy a feltehetően felvidéki arisztokrata származású Gergei (vagy másképp Gyergyai) Albert a későbbi Görgei család egyik őse is lehetett, de erre nincs bizonyíték. Mindenesetre a remekművű-fordítás a születése pillanatától kezdve rendkívül népszerűvé vált. Legkorábbi magyar nyelvű töredéke az 1618-as keltezésű Tatrosy György-féle énekeskönyvben található História egy Árgírus nevű királyfiról és egy tündérkirály szűzleányról címmel. A közkedveltté lett széphistória l749–1849 között majdnem száz kiadást élt meg, egyik szépirodalmi feldolgozását, Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjét, irodalmunk legbecsesebb darabjai között tartjuk számon.

A műsor zenei összeállításában a korán kelők az Utolsó Óra gyűjtéssorozat felvételeiből hallhattak válogatást falusi vonósbandák előadásában.

Szerkesztő: Maruzsenszky Andor és Éri Márton
Műsorvezető: Pénzes Géza
Adás: Kossuth Rádió, március 4-10. (minden reggel 4.03)
A műsor interneten elérhető: www.mediaklikk.hu/mediatar/