Lavrov: nagyon nagy ára lehet a Moszkva és a NATO közötti katonai kapcsolatok hiányának

Nagyon nagy ára lehet egy hibának vagy egy tévedésnek, amikor nincsenek katonai kapcsolatok Oroszország és a NATO között – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán a 8. Moszkvai Nemzetközi Biztonsági konferencián.

„Kitartóan arra ösztönözzük (nyugati) partnereinket, hogy vessék el a konfrontációt, és tartsák tiszteletben azt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és a NATO-Oroszország Tanács csúcstalálkozóin vállalt kötelezettségüket, hogy nem mások rovására törekednek saját biztonságukat megerősíteni” – mondta Lavrov.

„Olyan körülmények között, amikor a Nyugat szeszélyéből nincsenek rendszerszerű orosz-NATO kapcsolatok, elsősorban katonai vonalon, a véletlen hiba, az egyszerű félreértés ára nagyon nagy lehet” – tette hozzá.

Lavrov sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a globális és a regionális biztonság „azok geopolitikai játékainak túszává vált, akik bármi áron egyeduralomra törnek, nem elismerve a kialakulóban lévő, az ENSZ Alapokmányára támaszkodó, többközpontú világrend realitását”.

Az orosz diplomácia vezetője azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy egy sor egyezmény felmondása után most az atomsorompó egyezmény létét kockáztatja. Lavrov egyebek között azt is hangsúlyozta, hogy az ENSZ égisze alatt komoly, átfogó terrorellenes frontot kell létrehozni.

Hangsúlyozta: Oroszország arra számít, hogy az új ukrán vezetés maradéktalanul végre fogja hajtani minszki megállapodásokat. Szavai szerint Németországra és Franciaország komoly szerep hárul annak megakadályozásában, hogy revideálják az Ukrajna délkeleti részén kialakult válság rendezését célzó, az ENSZ BT által jóváhagyott egyezségeket, amelyek valóra váltásáért az EBESZ-nek is egyre nagyobb a felelőssége.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a tanácskozáson arra figyelmeztetett, hogy Moszkva asszimmetrikus ellenintézkedéseket fog életbe léptetni a NATO-nak az Oroszország határainál megnövekedett katonai tevékenységére reagálva. Kifogásolta, hogy a szövetség meghatározó politikájává vált az a törekvés, hogy Oroszországot a Nyugattal szembeni fő kockázatként állítsa be.

Felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államok rögzítette: rakétavédelmi rendszere Oroszország (és Kína) feltartóztatására irányul. A miniszter szerint a szerződéseket felmondó és a nemzetközi jogot szerinte semmibe vevő Washingtonnal szemben Moszkva maradéktalanul betartja a fegyverzetcsökkentési egyezményeket.

Gennagyij Geraszimov orosz vezérkari főnök szerint a „globális és a regionális biztonságra az Egyesült Államok és szövetségesei agresszív irányultságú politikája által meghatározott szubjektív természetű tényezők gyakorolják a legnagyobb hatást”. Tagadta azokat a sajtóban megjelent állításokat, amelyek szerint Oroszország katonai előkészületeket hajt végre. Azt hangoztatta, hogy Oroszország egyelőre nem tervez nagyszabású hadgyakorlatot tartani az északi sarkvidéken, mert a térségben nincsen számottevő fenyegetés, de figyelemmel követi a NATO ottani tevékenységét.

A moszkvai tanácskozáson 111 ország több mint ezer képviselője vesz részt, 35 delegáció élén védelmi miniszter áll, további 19-et pedig tárcavezető-helyettes vagy vezérkari főnök vezet. A NATO-országok a Moszkvában akkreditált attaséi hivatalok vezetői és munkatársai révén képviseltetik magukat. Az észak-atlanti szövetség, amely a szervezők szerint meghívást kapott a fórumra, szervezetként nem vesz részt a tanácskozáson.