Leginkább a belpolitikában lehet súlya a Brexit Pártnak

A brit pénzügyminiszter, Philip Hammond nem támogatna egy olyan új miniszterelnököt, aki a brit EU-tagság rendezetlen megszűnésére törekedne. Hammond szerint a megállapodás nélküli kilépés nem szolgálja a britek érdekeit, hatalmas kockázatot jelentene a gazdaságra, a nemzetbiztonságra és az ország egységére. A miniszterelnök-jelöltek közül azonban szinte mindenki a kilépést támogatja, ennek dátuma viszont csak papíron október 31-e.

Arról, hogy mi lehet a Brexit Párt szerepe az új Európai Parlamentben, a leendő brit miniszterelnök kilétéről, valamint a britek kilépésének várható idejéről szakértők beszélgettek a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

Nehéz megmondani, hogy mi lehet a Brexit Párt szerepe az újjáalakuló Európai Parlamentben. Ma még az is kérdéses, hogy milyen összetételben és kihez fognak csatlakozni vagy esetleg megtartják önállóságukat a többi euroszkeptikus pártokkal szemben – fogalmazott Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense. Ebben az esetben – folytatta – Nigel Farage-nak nem lesz túl nagy hatalma az Európai Parlamentben, összefogás esetén azonban akár a 4. legnagyobb frakcióba is tömörülhetnek.

Milyen munkát végezhetnek a brit EP-képviselők?

A britek EU-tagsága jelenlegi állás szerint október végéig áll fenn – emlékeztetett Palóc André, a Századvég Alapítvány elemzője –, de közel sem biztos, hogy addigra lezárulnak a Brexit-tárgyalások. Így akár az sem elképzelhetetlen, hogy megállapodás nélkül lép ki Nagy-Britannia az Európai Unióból.

Az elemző kifejezte aggályait az új európai parlamenti tisztviselők megválasztása kapcsán, hiszen a brit képviselők szavazata most még érvényes, a Brexit után azonban felmerülhetnek legitimációs problémák, esetleg meg kell-e ismételni a tisztségviselők választására vonatkozó szavazásokat vagy a benn maradt képviselők elfogadják a mostani, még a brit politikusokkal együtt hozott döntéseket.

Az EP-be kerülő képviselők ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint kollégáik, így nem korlátozható a működésük az egyes szavazások során – reagált Gálik Zoltán, majd megjegyezte: olyan kompromisszum ugyanakkor elképzelhető, hogy bizonyos szavazásokat október 31. utánra halasztanak, de a Brexit lomhaságát látva nem biztos, hogy október 31-én ténylegesen távozik az unióból Nagy-Britannia.

A tisztségeket azonban be kellene tölteni: meg kell választani az Európai Bizottság elnökét, a bizottsági tagokat, a parlament elnökét, az Európai Központi Bank és az Európai Tanács elnökét is és ott a költségvetési vita – fejtette ki.

Míg az Egyesült Királyság kilépne az unióból, addig egyes tagországai nem értenek ezzel egyet – utalt Skóciára Palóc André. Ugyan a skót népszavazás sikertelen volt, de a tagország folyamatosan hangoztatja a Brexit igazságtalanságát rájuk nézve, hiszen ők továbbra is élveznék az EU-tagság előnyeit. Függetlenedési népszavazást is kilátásba helyeztek – tette hozzá.

A belpolitikában lehet nagyobb szerepe a Brexit Pártnak

A Brexit Párt várható európai parlamenti szerepvállalásáról Gálik azt mondta: a képviselők július 2-án vehetik át a mandátumukat, majd utána rögtön hosszabb szünet következik, így lényegében csak a szeptember és az október marad számukra az érdemi politizálásra. A belpolitikában már sokkal nagyobb szerepük lehet, hiszen az Egyesült Királyságban hamarosan új miniszterelnököt választanak, az új kormányfőnek pedig konszenzusra kell jutni a parlamenttel a puha vagy a kemény Brexit, esetleg az Európai Unióban maradás kérdésében – fogalmazott. Mint mondta, az új miniszterelnök, aki az EP-képviselőkhöz hasonlóan szintén júliusban veheti át a mandátumát, a most fennálló helyzettel találhatja szemben magát, hiszen a parlament és a frakciók ugyanazok lesznek, a Brexit Párt erősödése miatt azonban nem lesz érdemes új választást kiírni, hiszen a Brexittel, mint egyetlen kampánytémával jelentősen hátrányba kerülnének a konzervatívok. Azaz a belpolitika alakítására óriási lehetősége van a Brexit Pártnak – összegezte.

Valószínűleg Brexit-támogató lesz az új miniszterelnök

Az új brit miniszterelnök kiválasztási szempontjairól Palóc azt mondta: leginkább korábbi kormánytagok jelezték, hogy szívesen vezetnék az országot. A legvastagabb választóvonalat a Brexit rajzolhatja fel, és az dönthet majd, hogy mely politikusok hajlandók minden áron, akár megállapodás nélkül kilépni az Európai Unióból. Ennek legerősebb képviselője a korábbi külügyminiszter és londoni polgármester, Boris Johnson, aki szerint a tétovázásnál a hard Brexit is jobb alternatíva lehet.

A finomabb vonal legismertebb neve Stewart fejlesztési miniszter, aki szerint mindenképp szükséges a megállapodás, illetve a mindenkori miniszterelnöknek figyelembe kell vennie az alsóházi viszonyokat a parlamentben – folytatta.

Boris Johnsonnal kapcsolatban Gálik úgy vélekedett: pártjában, a konzervatívok között nagy a támogatottsága, a kétlépcsős választási rendszer azonban megkötheti a kezét, hiszen csak a parlamenti képviselők szavazhatnak, amíg két jelölt marad, és csak ezután szavazhat a 120 ezer embert számláló párt is. Mivel a parlamentből sokan kétkednek Johnsonban, így kérdéses, hogy eléri-e a második kört.

Megjegyezte: a jelenlegi miniszterelnök-jelöltek közül mindenki Brexit-párti, olyan, aki a kilépés ellen fordulna, egy képviselő – Amber Rudd – kivételével nincs is.