Egy kétéves projekt keretében (Future at hand – Raising the civil partnership in strategic
Project-planning) a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Nyíregyházi Főiskola nyári táborokat és workshopokat szervez, melynek célja a tanárok és diákok közötti szakmai kapcsolatok építése, ill. a határon túli együttműködés lehetőségeinek feltárása. Ennek keretében került sor 2012. május 4-én és 5-én egy kétnapos rendezvényre Tokajban és térségében.
Ennek kapcsán Dr. Ajtay-Horváth Magdával, nyíregyházi főiskolai tanárral, a program szervezőjével beszélgettem.
– Mi a jelenlegi alkalom apropója?
– Én csupán egy-egy rendezvény koordinálását végzem az alapítvány megbízásából. A programot és annak tartalmát Dr. Szabó Géza tanár úrral dolgozzuk ki úgy, hogy hasznos és emlékezetes legyen. A program összeállításában mindig fontos szempont, hogy amellett, hogy lehetősége van a résztvevőknek egymást megismerésére, de ugyanakkor sokat tanuljunk és lássunk is.
A jelenlegi kétnapos rendezvény egy nagyobb, kétéves projekt része. Mondhatjuk úgy, hogy az egész nagy pályázatnak ez a mostani találkozó gyakorlatilag egy előkészítő fázisa, melynek egyik célja az, hogy összecsiszolja majd a Kárpátalján megrendezendő Felsőszinevéri tábor résztvevőit. Ez a projekt hivatalosan különböző szekciókból áll, amelynek egyik része valósul most meg ebben a honismereti hétvégében. És ehhez csatlakozik a projektben megfogalmazott turizmus, természeti, illetve kulturális értékek védelme tartalom. És nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy mindez a magyar-magyar kapcsolatok erősítését szolgálva.
– A projektben 5 pont volt megfogalmazva, közöttük a turizmus és a kulturális örökség feltárása.
– Igen, ez a rendezvény most ebbe a két pontban illeszkedik, e két területet céloztuk meg. Ezért olyan helyeket választottunk, amelyek a résztvevők számára nem annyira ismertek.
Itt a borkultúra megismertetése volt az egyik cél, ezért látogattunk el a Tokaji Kereskedőház pincéjébe.
A másik dolog, ami az akár a rendezvény vezérfonala is lehetne, hogy a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanárait és diákjait olyan Rákóczi emlékhelyekre vigyük el, ahol esetleg még nem jártak. És hát Tokaj-Hegyalja tele van ilyen emlékhelyekkel. Szinte nincs olyan falu, ahol ne találnák valamilyen a Rákóczi szabadságharcra emlékeztető emlékművet. Most Tokaj, Bodrogkeresztúr, Sárospatak, és Sátoraljaújhely, illetve Széphalpm volt az úti cél.
– A kétéves projekt keretében ez már nem az első alkalom. Az előzőek hogyan zajlottak?
– Azok kicsit más jellegűek voltak. Ott szerveztünk hagyományos szekciómegbeszéléseket a projekt management, a fenntartható fejlődés, a kulturális örökség védelme és a turizmus tárgykörében. A tavalyi program helyszíne Nyíregyháza volt, ahonnan másnap kirándulást tettünk Nyírbátorba és a Bátorligeti természetvédelmi területre. Ott a természetvédelem állt a középpontban, így a több mint 50 hektáron fekvő bátorligeti ősláp meglátogatása volt a cél. Ezt követte Nyírbátor műemlék templomainak a megismerése, mindezt természetesen Dr. Szabó Géza történész szakavatott magyarázatainak kíséretében.
De itt is, ezen a rendezvényen a Dr.Vitányi Béla idegenvezetése teljes mértékben tudományos és ismeretterjesztő igényeket egyszerre kielégítő minőségi tevékenység volt. Arra szolgáltatott kitűnő példát, hogy hogyan lehet a személyességet meg a tudást, tehát a tanult tudást és a megélt tapasztalatot összhangba hozni, s mindezt élményszerűen előadni. Ő itt született, tehát jól ismeri a vidéket, nyilván földrajzos képesítése is hozzájárult ehhez, ugyanakkor szőlő- és bortermelő is. Tehát e téren tudását és tapasztalatait is megoszthatta a résztvevőkkel. Az ő idegenvezetése példa volt arra, hogy hogyan lehet ezt lelkesen csinálni. Volt benne történelem, irodalom, kultúra, gasztronómia és borkultúra.
– Mi az Ön szerepe ezen a kétnapos a rendezvényen?
– Mivel én munkatárs vagyok, tehát nem az egész projektet, hanem csak egyes részeit irányítom és szervezem. A célközönsége ennek a projektnek a Nyíregyházi Főiskola és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola diákjai és oktatói. A nyíregyházi oldalról én koordináltam az eseményeket, állítottam össze a találkozók eseménysorát, tartalmát, toboroztam a hallgatókat.
– Mi alapján állította össze a programot?
– Első szempont a kulturális örökség feltárása volt – Rákóczi nyomában indultunk el. Másrészt pedig cél volt az, hogy ne kerüljünk túl messze a határtól, mivel a program határon átívelő, ezért azt akartuk, hogy közel maradjunk a mai Magyarország határához. Lényeges szempont az, hogy a kétéves projektben előre meghatározott 5 pont valamilyen formában mindig bekerüljön és teljesüljön a programban.
Jelenleg a honismeret és turizmus területét helyeztük előtérbe, mely során az elméleti tudást a gyakorlatival, a látvánnyal is kiegészítettük.
És valóban – a történelmi helyek látványa és szellemisége, az idegenvezetők által tartott előadások szakszerűsége hozzásegítettek mindenkit ahhoz, hogy élménnyel és tudással telítődve fejezzék be a kétnapos utazást, melynek folytatása a Felsőszinevéri tábor lesz.
Gál Adél