2019. szeptember 22., vasárnap

Gál Adél Kalendárium

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Móric – latin eredetű; jelentése: mór, szerecsen.

Ottó – germán eredetű; jelentése: vagyon + híres.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„Az élet legcsodásabb ajándékai általában viszontagságokba csomagolva érkeznek.”

Richard Paul Evans

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-9373ac-ff17″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Oláh Béla (Munkács, 1853. október 9. – Munkács, 1884. szeptember 23.) Jogász, újságíró. Oláh Samu városi főjegyző és Gáthy Erzsébet fia. Alsóbb iskoláit Munkácson, a gimnáziumot 1868-1871-ben Debrecenben végezte, jogot Kassán tanult. 1875-től gyakornokként alkalmazták a munkácsi uradalom ügyészségénél. Kassai jogász korában belső munkatársa volt az Abaúj-Kassai Közlönynek. Elbeszélései, költeményei a Seregben, a debreceni Tiszavidékben, a Családi Körben, a Pesti Hölgydivatlapban és a Képes Családi Lapokban jelentek meg.  Szerkesztőtársa volt a Munkács című lapnak.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

– Herczeg Ferenc író, újságíró születése (1863)

– Váradi Hédi színésznő (1933) korán kitűnt egyéniségével, jellemábrázoló tehetsége és kifejező eszközei fokozatosan gazdagodtak.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.

[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-773ac-ff17″][vc_column_text]

Harcolj a diszkrimináció ellen!

„…elhanyagolják a közülük való özvegyasszonyokat.” (Apostolok cselekedetei 6:1)

A Bibliában ezt olvassuk: „azokban a napokban pedig, mivel nőtt a tanítványok száma, a görögül beszélő zsidók zúgolódni kezdtek a héberül beszélők ellen, hogy a naponkénti gondoskodásban elhanyagolják a közülük való özvegyasszonyokat” (ApCsel 6:1). Miért? Mert kívülállóknak tartották őket. Ezek a nők nem Júdeában vagy Galileában nőttek fel. Távoli országokból érkeztek, Szíriából, görög városállamokból vagy Rómából. Ha egyáltalán tudtak beszélni arámiul, akkor is érződött az akcentusuk. Ezért hanyagolták el őket. Az ételosztásnál a héberül beszélők választhattak először. A segélycsomagok elosztásánál a felelős a kérelmezőket két csoportra osztotta: helyiek és migránsok. Hogyan reagált erre a gyülekezet? „Ekkor összehívta a tizenkettő (az apostolok) a tanítványok egész gyülekezetét” (ApCsel 6:2). Voltál már valaha a hívők olyan tanácskozásán, amit azért hívtak össze, hogy megoldást találjanak a diszkrimináció ellen? Miért hívtak össze az apostolok ilyen tanácskozást? Mert Jézus már szolgálata legelején példát adott eléjük, amikor kinyitotta a könyvtekercset, és megkereste azt, ami a Messiásról meg volt írva (Id. Lukács 4:17-19). Azon a napon hat dolgot jelentett ki küldetéséről: 1) evangéliumot hirdessek a szegényeknek; 2) meggyógyítsam a megtört szívűeket; 3) szabadulást hirdessek a foglyoknak, és 4) a vakoknak szemük megnyílását, 5) szabadon bocsássam a megkínzottakat, 6) hirdessem az Úr kedves esztendejét. Ez az úgynevezett jubileumi évre utalt, amikor minden tartozást el kellett engedni, a rabszolgákat fel kellett szabadítani, és muinden tulajdont vissza kellett adni az eredeti gazdájának. Jézus szabadulást hirdet, és betölti minden testi és lelki szükségünket. Téged is arra hív, hogy ezt az üzenetet hirdesd az embereknek.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]