Színes története van a budai vár alatt húzódó barlangrendszernek

Régen a borospincék ajtaját alacsonyabbra építették, így, ha az ember be akart lépni, a fejét bizony egy kicsit le kellett hajtania. Azt mondják, ezzel a főhajtással tisztelegtek a bent érlelődő nemes nedűk előtt.

A budai Vár alatt húzódó barlangrendszer történet igen változatos. Az évszázadok alatt volt borospince, óvóhely, sőt börtön is, és a mai napig számtalan városi legenda övezi – hangzott el az M5 Multiverzum című műsorában.

A vár alatti barlangrendszer a város kevésbé ismert arcát mutatja meg

A budai vár, a Halászbástya és a Mátyás-templom is sok látogatót vonz. De vajon tudják-e az arra járók, milyen titkokat rejt a föld a lábuk alatt? Egy eldugott utcáról nyíló vár alatti barlangrendszer a város kevésbé ismert arcát mutatja meg.

„A járatok hosszúsága 3,3 kilométer, ebből a várbarlangi séta alkalmával nagyjából 1,5 kilométert szoktunk bejárni. A barlang úgy alakult ki, hogy sok-sok kis természetes üreget fedeztek fel és kapcsoltak össze. Sokszor kútásás közben bukkantak a kis barlangocskákra, és később ezeket alakította mindenki egy kicsit a saját ízlése és saját igényei szerint” – mondta Borzsák Sarolta, a Duna–Ipoly Nemzeti Park igazgatóságának barlangtani referense.

A barlangokat már a középkorban is ismerték, eredetileg kutak forrása volt, de terménytárolásra és borospinceként is használták. A föld alatti rendszer ezután szinte feledésbe merült, az 1930-as években Kadics Ottokár geológusnak köszönhetően maradt fenn. Munkássága később nem csak a kutatások miatt bizonyult hasznosnak.

A második világháború megakadályozta a teljes barlangrendszer kiépítését. 1943 májusában a főváros megszüntette a Barlangtani Múzeumot, hadi célokra lefoglalta a barlangot, majd a Szentháromság tér alatti területet összekötötte az Úri utca, Tárnok utca, Dísz tér és Országház utca alatt feltárt mélypincék sorával.

Létrehozták a mintegy négy kilométer hosszú Nagylabirintust. A légoltalmi átalakítások során a Szentháromság utca és a Lovas út közötti szakaszon Sziklakórházat építettek ki. 1945-ben, a vár ostroma alatt több ezer katona és polgári személy talált menedéket a mélypincék üregeiben, helyiségeiben.

A vár alatt több föld alatti objektum található, a börtönt, valamint a csontokkal teli kamrákat a legrégebbi történetek övezik.

A csontkamra a legmeghökkentőbb helyiség

1936-ban alakították ki a jelenlegi Szentháromság utca 9. alatt az üregek feltárása és takarítása közben előkerült emberi csontokból és állatcsontokból a Várbarlang legmeghökkentőbb részét, a ma is megtekinthető „csontkamrát”.

„Ezekhez a csontokhoz nagyon sok legenda is kapcsolódik, az egyik például a Háremhölgyek kútjának a legendája, amely szerint a megunt háremhölgyeket ebbe a kútba dobálták bele a törökök” – tette hozzá Borzsák Sarolta.

A pletykák, városi legendák a barlangot sem kerülték el. A 90-es években hajléktalanok lakták, sőt a szóbeszéd szerint technobulikat is tartottak a föld alatt. Ám ez már a múlt.