Javult Ukrajna oroszországi megítélése Zelenszkij megválasztása óta

Mintegy másfélszeresére, 34-ről 56 százalékra nőt februártól szeptemberig azoknak az oroszoknak az aránya, akik kedvezően viszonyulnak Ukrajnához – derült ki a moszkvai Jurij Levada Független Elemzőközpont és a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet kedden nyilvánosságra hozott közös felméréséből.

Ez a legmagasabb érték, amelyet 2014 tavasza óta mértek. 2013 szeptemberében még a megkérdezettek 69 százaléka volt jó véleménnyel a szomszédos országról, de a kijevi politikai fordulat, majd a Krím félszigetnek a helyi népszavazás nyomán történt orosz elcsatolása nyomán táboruk 2014 márciusára 52 százalékra csökkent.

A javulás oka elemzők szerint az, hogy az Ukrajnában két fordulóban, március 31-én és április 21-én megtartott elnökválasztás eredményeként az ország irányítását Volodimir Zelenszkij vette át az Oroszországban rendkívül népszerűtlen Petro Porosenkótól. Pozitívan hatott a közhangulatra, hogy ezt követően a felek kölcsönösen szabadon bocsátottak fogva tartott személyeket.

Az RBK című gazdasági napilap által ismertetett felmérés szerint Ukrajnában ugyanebben az időszakban 57-ről 54 százalékra csökkent az Oroszországhoz kedvezően viszonyulók aránya. Mivel a változás nem haladta meg a 3-3,5 százalékpontos statisztikai hibahatárt, a mérést értékelő szociológusok úgy vélekedtek, hogy nincs alapjuk a viszonyulás valós megromlásáról beszélni. Negatívan az oroszok 31 és az ukránok 35 százaléka viszonyul a másik félhez, a bizonytalanok aránya 13, illetve 12 százalék.

Az oroszok 54 és az ukránok 49 százaléka úgy vélekedett, hogy Oroszországnak és Ukrajnának olyan független államoknak kell lenniük, amelyek határa kölcsönösen vízum- és vámmentesen nyitott a másik felé. Ezzel ellentétes álláspontot a megkérdezett oroszok 23 és a válaszadó ukránok 41 százaléka képviselt.

A közös állam gondolatát az oroszok 19 és az ukránok 3 százaléka támogatja.