Lavrov: Moszkva támogatja az EBESZ rendezési erőfeszítéseit
Oroszország támogatja az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) a minszki megállapodások teljesítése és az ukrajnai válság rendezése érdekében tett erőfeszítéseit – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, miután csütörtökön Moszkvában Thomas Gremingerrel, az ENSZ főtitkárával tárgyalt.
Lavrov a vendégével közösen tartott sajtóértekezleten méltatta, hogy az érintett felek – az ukrán kormány és a szakadár köztársaságok – képviselői a közelmúltban aláírták a Steinmeier-formulát. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy sok még a teendő a csapatok és a harci eszközök teljes szétválasztása, az amnesztia, a gazdasági kapcsolatok és a szakadár területek blokádjának feloldása terén. Emlékeztetett arra, hogy a minszki megállapodások értelmében egyeztetni kell még arról is, hogy a Donyec-medence egyes területei az ukrán alkotmányban rögzített különleges státust kapjanak.
Greminger kifejezte reményét, hogy az ukrán és a szakadár erők Zolote közelében szerdán megkezdődött szétválasztását követően jövő héten előrelépés történik Petrivszke településnél is. A nap folyamán korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben bejelentette, hogy Petrivszkénél a csapatszétválasztás a tervek szerint november 4-én fog megkezdődni, ha a területen nem sértik meg a fegyvernyugvást.
Lavrov hangot adott annak az elvárásnak, hogy Zelenszkij szerezzen érvényt a zolotei csapatszétválasztást elrendelő parancsa végrehajtásának az azt ellenző ukrán nacionalista fegyveres csoportokkal szemben. Emlékeztetett rá, hogy a szemben álló egységek egymástól való eltávolításáról Sztanicja Luhanszka, Petrovszke és Zolote környékén még az ukrajnai rendezésről egyeztető „normandiai négyek” – Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország – három évvel ezelőtti berlini csúcsértekezletén állapodtak meg.
Az orosz diplomácia vezetője a megállapodás „obstruálásával” vádolta Petro Porosenko előző ukrán elnököt, és elismerte, hogy Zelenszkij megválasztása után a helyzet „valóban megváltozott”. A helyes irányba tett elmozdulásnak nevezte, hogy az összekötő csoportnak Minszkben sikerült egyezségre jutni petrivszkei csapatszétválasztás jövő hétfői megkezdéséről.
Rámutatott ugyanakkor, hogy a megkezdett folyamatot véghez is kell vinni, és hogy a csapatszétválasztás eddig csak három rövid szakaszt érintett a Donyec-medencében, holott azt az egész demarkációs vonal mentén végre kell hajtani. Közölte, hogy megvitatta az EBESZ főtitkárával a szervezet különleges megfigyelő csoportja által összeállított statisztikát, amelyből kiderül, hogy az ukrán fegyveres erők által elkövetett tűzszünetsértések száma többszörösen meghaladja a szakadárokét. Ugyanilyen az arány az orosz miniszter szerint Kijev rovására abban a kérdésben is, hogy az incidensek során ki nyitott elsőként tüzet.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Dozsgy ellenzéki online tévécsatornának nyilatkozva valótlannak minősítette azt a sajtóértesülést, amely szerint a felek megállapodtak a „normandiai négyek” csúcstalálkozójának dátumában. Peszkov a Kommerszant című napilap közlésére reagált, amely szerint a tárgyalást novemberben Párizsban fogják megtartani. Korábbi közlések szerint egyébként a helyszín, a francia főváros bizonyosnak tekinthető.
Greminger a Lavrovval együtt tartott sajtótájékoztatón sürgette, hogy Oroszország és a NATO vegye fel ismét a katonai párbeszéd fonalát a bizalomerősítés és a leszerelés ügyében. A szövetség 2014-ben, a Krím elcsatolása és a délkelet-ukrajnai orosz beavatkozás nyomán felfüggesztette a kapcsolatait Moszkvával.
Lavrov arról beszélt, hogy az EBESZ-en belül párbeszéd útján kellene megtalálni az aktuális problémák közös megoldását. Támogatásáról biztosította a főtitkárnak a szervezet hatékonyságának növelését célzó erőfeszítéseit.
A Franz-Walter Steinmeier volt német külügyminiszterről és hivatalban lévő elnökről elnevezett forgatókönyv értelmében Ukrajnának törvényt kell elfogadnia a Donyec-medence különleges státusáról. Ennek ideiglenes jelleggel a szakadár területeken megtartandó választások napján, állandó jelleggel pedig azt követően kell hatályba lépnie, hogy az EBESZ törvényesnek minősíti és kihirdeti a választások hitelesített eredményét.