Szakított az athéni érsekkel az orosz ortodox egyház
Visszafogadta a nyugat-európai orosz diaszpóra érsekségét az orosz ortodox egyház, egyben megszakította a kommunikációt a görög társegyháznak az ukrán autokefáliát elismerő athéni érsekével.
Kirill orosz pátriárka az újraegyesülésről szóló okiratot az orosz tradíciójú egyházközségek Párizsban székelő érsekének, Ioannak (Jean Renneteaunak) vasárnap nyújtotta át a moszkvai Megváltó Krisztus Bazilikában. Ezzel hivatalosan is leárult az orosz emigráció által a bolsevik forradalom nyomán, 1921-ben létrehozott és 1931-től 2018-ig a konstantinápolyi patriarkátus alá tartozó és az utóbbi által tavaly novemberben feloszlatottá nyilvánított exarchátus betagozódása az orosz egyházba. Kirill Ioannt metropolitává nyilvánította.
A vasárnapi liturgia során először fordult elő, hogy az orosz egyházfő nem említette meg a görög ortodox egyház athéni és hellászi érsek, II. Ieronimosz nevét. Ez volt a reagálás arra, hogy az októberi rendkívüli görögországi püspöki tanács elismerte a tavaly december 15-én megalapított, a moszkvai patriarkátustól független ukrán ortodox egyház legitimitását és autokefáliáját (önállóságát). II. Ieronimosz erről szóló békeokmányt küldött Epifanyij ukrán metropolitának.
A nyugat-európai orosz ortodox egyház szombaton közölte, hogy megszakítja az eucharisztikus kapcsolatokat II. Ieronimosszal, de magával a görögországi egyházzal nem. Az orosz egyház emellett azt tanácsolta az orosz zarándokoknak, hogy ne utazzanak olyan egyházmegyékbe, amelyeket olyan püspökök irányítnak, akik elismerték a kijevi központú ukrán egyházat.
A nyugat-európai orosz exarchátus 65 egyházközségében több mint száz pap és 30 diakónus szolgál. Az orosz patriarkátus által befogadott érsekség 11 működő templommal, két kolostorral, valamint hét remetelakkal rendelkezik Franciaország, Belgium, Hollandia, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, és Svédország területén.
Az orosz ortodox egyház és a konstantinápolyi patriarkátus viszonya azt követően romlott meg, hogy utóbbi autokefáliát (önállóságot) biztosított az újonnan megalapított ukrán ortodox egyháznak. Az erről rendelkező tomoszt (bullát) január elején adta át I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka Epifanyij ukrán metropolitának.
Az orosz ortodox egyház, amely több mint három évszázada saját kánoni területének tekinti Ukrajnát, jogellenesnek nyilvánította az Isztambulban székelő egyházi vezető intézkedését, rámutatva, hogy Bartolomaiosz nem rendelkezik a katolikus egyház fejéhez hasonló jogkörökkel.
A 300 milliósra becsült világortodoxia 15 autokefál részegyházra oszlik, négy ősi patriarkátus és önálló nemzeti egyházak alkotják. Pápája, központosított egyházszervezete nincs. A Törökország és Görögország területén jelenleg már csak néhány ezer hívőt összefogó, de más régiókban – eltérő források szerint – 1,5-5 milliónyira becsült követőre támaszkodó konstantinápolyi patriarkátus történelmileg tiszteletbeli elsőséget élvez a többi ortodox egyház között, vezetője az ortodox klérus szemében „első az egyenlők között”. Fennhatóságát azonban a világ legnépesebb, mintegy 150 milliósra becsült lélekszámú ortodox egyházát irányító Moszkva nem ismeri el.
A mintegy 8 millió követővel rendelkező hellászi egyház a görög ortodox egyházak közösségéhez tartozik, az autokefál egyházak között a 11. helyen áll. Kánoni területe Görögország, önállóságát 1850-ben kapta meg Konstantinápolytól. A több egyházból álló görög ortodoxia vezetői a konstantinápolyi, az alexandriai, az antiókhiai és a jeruzsálemi pátriárka, valamint az athéni, a ciprusi, az albániai és a Sínai-hegyi érsek.