2019. december 6., péntek

[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-heart” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ icon_animation=”fadeIn” title=”Névnap” hover_effect=”style_3″]Miklós– görög-szláv eredetű; jelentése: győzelem + nép.[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-user” icon_size=”32″ icon_color=”#81d742″ title=”Idézet” hover_effect=”style_3″]

„- Te, Mikulás! – szólt nagyot ásítva, miután szárnyrakeltek egy újabb város felé. – Mondd, te kitől kapsz ajándékot!?
– Az én ajándékom a gyermekek mosolya…”

Zeke László

[/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_tabs interval=”0″][vc_tab title=”A nap aktualitása” tab_id=”1401028353-1-939a44-08c5″][vc_column_text]EZEN A NAPON EMLÉKSZÜNK RÁ:

Ember János (Gencs, 1856. december 6. –? ?). Pedagógus. A gimnáziumot Nagykárolyban és Nagyváradon, a tanítóképzőt Máramarosszigeten végezte. 1879-től néptanítóként, majd iskolaigazgatóként működött Ungváron. 1892-től Ung megyei segéd-tanfelügyelő lett. Tanügyi cikkei 1879-től jelentek meg a máramarosszigeti Nevelésben, a Népnevelők Lapjában, a Magyar Pedagógiai Szemlében, az Ung megyei Tanügyben és a Beregben. 1885-től az Ung és az Ungvári Közlöny munkatársa volt. Ebben az évben ő szerkesztette az Ungmegyei Tanügyet. 1907-ben Győr vármegye, majd Pécs és Baranya vármegye kir. tanfelügyelőjévé nevezték ki. Humoros elbeszéléseket is írt.

Forrás: Keresztyén Balázs: Kárpátaljai Művelődéstörténeti Kislexikon (Hatodik Síp Alapítvány – Mandátum Kiadó, Budapest – Beregszász, 2001.)

MAGYARORSZÁG KULTÚRTÖRTÉNETÉBŐL:

Bercsényi Miklós levélíró (1665) Rákóczival tért haza Lengyelországból, élete végén Rodostóban élt.

Forrás: Magyarország kultúrtörténete napról napra, Honfoglalás Egyesület 2000.    [/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab title=”A nap igéje” tab_id=”1401028353-2-79a44-08c5″][vc_column_text]Döntés kérdése

„De én vigadozni fogok az Úr előtt.” (Habakuk 3:18)

Jim Penner lelkész mondja: „Sosem fogom elfelejteni… nyolcéves koromban épp a lépcső ültem, amikor anyám ajtónyitására két férfi jelent meg, és átadtak neki valamilyen papírokat… Láttam, ahogy könnyek gördülnek a szeméből, és hamar kitaláltam, mi történhetett. Szűkösen éltünk… nem tudtuk fizetni a részleteket… és a bank lefoglaltatta az autónkat. Más emlékképem is van, melyet kincsként őrzök a mai napig: látom, ahogy anyám imádkozik a szobájában. A félelemmel szembenézve két szó jött ki csupán ajkán: „Köszönöm, Uram! Köszönöm, Uram! Köszönöm? – gondoltam. – Hiszen épp most vették el az autónkat, nincs semmi pénzünk, mi lesz velünk? Ő azonban csak tovább imádkozott: Köszönöm, Uram gondoskodásodat… hogy van mit ennünk ma este. Így folytatódott… negyed órán át, vagy még tovább. Visszatekintve azt mondom: egy egész életre való bölcsességet nyertem azokban a drága percekben. Anyám olyan hálás hozzáállást tanított a viszontagságok közepette, amit soha nem felejtek… A nehéz idők nem értek véget egyik napról a másikra… de az évek során Isten megáldotta anyámat rendíthetetlen hitéért.” A hála nem természetes megnyilvánulás a sorscsapások idején, hanem olyan szokás, amit fegyelmezett gyakorlással tudunk kifejleszteni. A zsoltáros azt mondta: „Áldjad, lelkem, az Urat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled!” (Zsoltárok 103:2) A bajok közepette, amikor nem jut eszedbe, hogy Isten megáldott, ülj le, és emlékezz vissza hűségére, és végül megtelsz örömmel. Habakuk azt mondta: „Mert a fügefék nem fognak virágozni, a szőlőtőkéken nem lesz gyümölcs. Hiányozni fog az olajfák termése, a kertek sem teremnek ennivalót. Kivész a juh az ólból, és nem lesz marha az istállókban. De én vigadozni fogok az Úr előtt, víg örömre indít szabadító Istenem.” (Habakuk 3:17-18) Ha időt szánsz arra, hogy hálát adj az életedben lévő áldásokért, az megváltoztatja szemléletmódodat és hozzáállásodat.

A fenti elmélkedés a Keresztyén Média UCB Hungary Alapítvány napi elmélkedése (honlap: maiige.hu), melynek írója Bob Gass. Magyar nyelven negyedévre szóló kiadvány formájában megrendelhető az említett honlapon, vagy a következő címen: Mai Ige, 6201 Kiskőrös, Pf. 33.[/vc_column_text][/vc_tab][vc_tab tab_id=”05a52131-18cb-29a44-08c5″ title=”A nap liturgiája”][vc_column_text] Szent Miklós püspök

Szent Miklós püspök az ajándékozó szeretet szentje. Életével megmutatta az Isten országa felé vezető utat. Ezen az úton szeretnénk mi is járni, és hirdetni Isten Országának jelenvalóságát.
MIKLÓS gazdag családba született, és már gyermek korától biztosítva volt számára a vallásos nevelés. Bébi koráról tartja a hagyomány, hogy böjti napokon csak egyszer szopott. Nagyobb korában nem követte társait azok szilaj szórakozásaiban, inkább templomokat látogatott. Amikor szülei elhunytak, gazdag örökségét jóra igyekezett használni.
Egy elszegényedett nemes ember élt akkoriban városában, aki három szép leányát nem tudta kiházasítani vagyon hiányában. Amikor Miklós erről tudomást szerzett, egymás utáni éjszakákon egy-egy zacskó aranyat dobott be titokban hozzájuk. Az elsőt a boldog apa még égi ajándéknak képzelte, de a harmadiknál megleste szentünket. Lábaihoz borulva köszönte meg a jóságot, ez persze nagy zavarba hozta Miklóst, aki szeretett volna ismeretlen maradni.
Törökország területén a lyciai Myrában éppen püspökválasztás volt, amikor Miklós a templomba bement, és a Szentlélek sugallatára ekkor őt választották püspökké.
Ekkoriban történt, hogy egy viharba került hajó legénysége a végveszélyben kétségbeesetten fohászkodott Miklós püspök segítségéért. Feltűnt a zürzavarban ekkor egy ismeretlen (mondja a legenda), aki a hajó órában megjavította és beállította a vitorlázatot és kötélzetet. Segítségével a hajó hamarosan partot ért, megmenekültek. Ekkor azonban az idegen nyomtalanul eltűnt. A hálás hajósok a templomba mentek menekülésüket Istennek megköszönni, és ott döbbentek rá, hogy az ismeretlen segítő Miklós püspök volt, akit segítségül hívtak.
Hallotta egyszer Miklós püspök, hogy ki akarnak végezni városában három ártatlan embert, ugyanis a helytartó szemet vetett vagyonukra. Miklós futva hagyta magukra a császár éppen nála levő küldötteit, erőszakkal akadályozta meg a kivégzést. Amikor a küldöttek dolgukat kiválóan elvégezték, és visszatértek a császárhoz, jó munkájukat a császár hálásan megjutalmazta. Az udvari intrika azonban nem nézte jószemmel sikerüket, hamis vádakkal börtönbe juttatták őket, sőt már kivégzésüket is kitűzették. A császári küldöttek ekkor, visszaemlékezve Miklós püspök hősies segítőkészségére, reménytelenségükben szentünkhöz fohászkodtak. A segítség ekkor sem maradt el. Szent Miklós megjelent álmában Konstantin császárnak és ráparancsolt, hogy a három küldöttet még az éjjel bocsássa szabadon. Konstantin személyesen nem ismerte Miklós püspököt, nem is akart az álomnak engedelmeskedni. Mivel nem tudott már tovább aludni, felkelt, és még az éjjel elment a császár az ítéletet hozó bíróhoz. Meglepetésükre a bíró ugyanazt a látomást álmodta. Nekiláttak ezért, gyorsan újravizsgálták az ügyet, és kiderült, hogy a három hivatalnok ártatlan. Hálás szívvel mentek Miklós püspökhöz köszönetet mondani.
Nagyon idősen, halálát közeledni érezve, Miklós egy angyal segítségével tudott a betegség fájdalmai felett uralkodni. Istennek ajánlva lelkét, szép halállal halt meg 350 körül. Myrában temették el, azonban egy török támadás feldúlta sírját. A keresztesek felszabadították Myra városát, ekkor találták meg csontjait. Kegyelettel vitték biztonságos helyre, Itáliába, Bari városába. A 10. századtól terjedt el tisztelete.
Példája:
segíts másokon!

bacskaiplebania.hu[/vc_column_text][/vc_tab][/vc_tabs][/vc_column][/vc_row]