Az elszakított magyar területeken fontos cél a megmaradás

Magyar műemlékek felújítása, magyar vállalkozók támogatása, a magyar oktatás felkarolása és hagyományaink ápolása – csak néhány példa arra, mi mindent tett Magyarország kormánya a 2019-es évben az elszakított területeken.

Grezsa István miniszteri biztos az M1 Kárpát expressz című műsorában kiemelte, az örökség megőrzése nem a múltról szól, hanem a jövőről, hiszen a hagyományaink, szokásaink által tudnak beazonosítani minket, a hagyományaink által tudjuk bemutatni, éltetni magyarságunk.

A külhoni magyar vonatkozású épített örökség megóvásáért elindított Rómer Flóris-terv keretében több kárpátaljai magyar műemlék újult meg, például Palágykomoróc tizenharmadik században épített református temploma, és Tiszabökény tizennyolcadik századból származó görögkatolikus fatemploma is.

Nem csak az épített örökség megóvására fektetnek hangsúlyt Kárpátalján. Idén Jánosiban rendezték meg a Kárpát-medencei Fiatal Vállalkozók Konferenciáját. A szervezők elsődleges célkitűzése, hogy a magyar ifjúság szülőföldjén maradjon és itt fordítsa tehetségét a közössége javára.

Veres Márton, a Magyar Ifjúsági Konferencia elnöke elmondta, ha a fiatalok tényleg itthon szeretnének maradni, itthon szeretnének boldogulni, akkor ezt meg is tehetik, csak fel kell kutassák a lehetőségeket. Hozzátette, a konferencia célja az volt, hogy a kárpátaljai fiatalok lássák, nincsenek egyedül, a Kárpát-medencében több magyar sorstársuk is van. Hozzátette, a fiatalokat arra szeretné buzdítani, hogy fogjanak össze, mert együtt közös erővel sokkal könnyebb célt érni.

Az elmúlt években egyre több fiatal tér haza hosszabb távollét után, és és jövőjét a szülőföldjén képzeli el. Ilyen a Beregszászban élő Barna házaspár, akik a beregszászi főiskola befejezése után Magyarországon vállaltak munkát, de végül visszatértek őseik földjére, s ott indították be vállalkozásukat, amelynek fejlesztésére az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Programon nyertek pénzt.

A Rákóczi-szabadságharc kezdetéről is megemlékeztek a kárpátaljaiak Mezőváriban. Orosz Ildikó a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora elmondta, „minden növény, fa a gyökereibe kapaszkodik, és minél mélyebben tudja a gyökereit a földbe mélyeszteni, annál stabilabban áll a földön. Így vagyunk mi is. A magyar nemzet minél mélyebben tudja gyökereit ezen a vidéken, annál biztosabb a megmaradása.”

A szülőföldön maradásra ösztönözte a fiatalokat Böjte Csaba ferences szerzetes is az első kárpátaljai szülőföldön maradás napja rendezvényen. „Mindenkit arra biztatok, hogy maradjon otthon, és becsülje meg szülőföldjét” – mondta a ferences szerzetes.

Az idei évben a délvidéki magyarság ismét a megmaradás iránti vágyáról tett tanúbizonyságot, melynek kulcsa a gyermek. A külhoni magyar gyerekek évében, 2019-ben a magyar kormány kiemelten foglalkozott a gyermekek identitástudatának megerősítésével.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár elmondta, „magyar nemzetpolitikáról, magyar jövőről nem lehet beszélni gyerekek, ifjúság nélkül”. Hozzátette, a nemzetpolitika az következő években is a gyerekek és a fiatalok felé fordul. Kiemelte, a fiatalokat szeretnék megismertetni gyökereikkel, hagyományaikkal, értékeikkel. Ennek fényében idén a délvidéki gyerekek határon túli társaikkal együtt ismerkedtek meg régi mesterségekkel a tornyosi Magda-lak tájházban, az ötödik identitás tábor keretében pedig az aracsi pusztatemplomot is felfedezték.

A magyar kormány 2010 óta tartó nemzetpolitikájának köszönhetően 2019-ben a Felvidéken is folytatódtak, sőt bővültek azok a programok, amelyek célja a magyar identitás megerősítésén keresztül az asszimiláció lassítása. Több olyan példaértékű oktatási intézményben is található a térségben, ahol komolyan veszik a jövő nemzedék magyarságtudatra való nevelését. Harangozó Katalin, a Kassai Magyar Óvoda igazgatója elmondta, sok éneket, verset és mesét mondanak a gyerekeknek, annak érdekében, hogy már óvodás korukban megismertessék a magyar nép meséit, dalait, verseit a gyerekekkel.

Felvidék-szerte számtalan hagyományőrző gyermektábort, népzene- és néptáncfesztivált rendeztek, valamint felidéztek régi népszokásokat. Mindez azt mutatja, hogy a fiatalok fogékonyak a magyar kultúrára, és büszkék elődeik örökségére.

Felvidéken a magyar állam támogatásának köszönhetően több fejlesztés is megvalósult. A támogatásból olyan rendezvényeket is szerveztek, melyek a mai anyaország és a Felvidék történelmileg és földrajzilag egybetartozó régióinak magyarságát kapcsolták össze.

A felvidéki magyarság jövőjét érintő fontos témák az év második felében kerültek terítékre. A 2020 február végi szlovákiai parlamenti választásokra készülve megalakult az Összefogás Mozgalom, amely a Magyar Közösség Pártjával és a Magyar Fórummal együtt közös választási listát hozott létre Magyar Közösségi Összefogás néven.

Bárdos Gyula, a Magyar Közösségi Összefogás listavezetője elmondta, az idei választásokon egyetlen magyar listára szavazhatnak majd a választók, a Magyar Közösségi Összefogás listájára. Hozzátette, a listára csak olyan, felvidéki magyar politikusok kerültek fel, akiknek fontos a Felvidéken elő magyar közösség megmaradása és fejlesztése. „Ez nem egyetlen pártot, nem csoportérdeket, nem egyéni érdeket, hanem közösségi érdeket képvisel” – emelte ki a listavezető politikus.

A megmaradáshoz talán minden eddiginél erősebb összefogásra és bátor kiállásra volt szüksége 2019-ben az erdélyi magyarságnak. Az 1990-es marosvásárhelyi pogrom óta nem érte olyan támadássorozat az erdélyi magyar közösséget, mint 2019-ben. Már nemcsak anyanyelvünk és magyar jelképeink – például a székely zászló – használatát korlátozzák, hanem titkosszolgálati eszközökkel magyarellenes akciókat szerveznek, magyar temetőket és halottakat gyaláznak – hangzott el az M1 Kárpát expressz című műsorában.

Az úzvölgyi hősi temetőt a kassai 39-esek létesítették 1916-ban Úzvölgy-telep mellett, ahol a német 225. gyaloghadosztály hősi halottai külön parcellát kaptak. A temetőben ezernél több magyar és német katona földi maradványai vannak, míg a románok és az oroszok a hegyeken túl, Moldvában temették el halottaikat. (Babucs Zoltán hadtörténész, Erdélyi Napló – a szerk.)

Az első világháború után több mint két évtizeddel a második világháború végén a szovjet betörés magyar áldozatait temették ide. Ennek ellenére májusban, a romániai Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata román parcellát hozott létre a magyar katonai temetőben. Egy hónappal később, június elején pedig a törvénytelenül felépített román parcella avatójára érkező románok a temető előtt élőláncot alkotó és békésen imádkozó magyarokra támadtak, majd elfoglalták és meggyalázták a sírkertet.

A magyar politikusok egyértelműen törvénytelennek tartották a temetőfoglalást, a román parcella kialakítása Magyarország és Románia közötti diplomáciai feszültséget eredményezett.

„Felháborító volt a kegyeleti jog meggyalázása, az, hogy elrabolták a magyar katonák sírjait a felállított keresztekkel” – mondta Tilki Attila, fideszes országgyűlési képviselő.

Kelemen Hunor, az Romániai Magyar Demokrata Szövetség elmondta, az áprilisi, májusi temetőgyalázás óta nem történt olyan előrelépés, amit a megoldás felé vezető útnak látna. Véleménye szerint a románoknak el kell vinniük a törvénytelenül fölállított kereszteket és vissza kell állítsák az eredeti állapotokat.

Nemcsak az úzvölgyi haditemető gyalázása borzolta a kedélyeket, 2019. április 9. is fekete napként vonult be a román jogállamiság történetébe. Ezen a napon utasították el Beke István és Szőcs Zoltán székely vármegyések utolsó fellebbezését.

A székely fiatalokat terrorizmus vádjával öt-öt év börtönre ítélte jogerősen a bíróság. Szakértők szerint a koncepciós perben meghozott ítélet valójában a magyar közösség megfélemlítését, az autonómiaküzdelem ellehetetlenítését szolgálja, a fiatalok pedig politikai foglyok.

Kelemen Hunor kiemelte, a „jövőkép világos: szülőföldön maradni, versenyképes 21. századi körülmények között növekedni, fejlődni tudó magyar közösségként megmaradni”.

Az erdélyi magyar közösség megmaradásának záloga az, amiről tanúbizonyságot tett 2019-ben, vagyis a minden eddiginél erősebb összefogás, a bátor kiállás és, hogy Erdély-szerte Temesvártól Székelyudvarhelyig, Nagyszebentől Csíksomlyóig tovább őrzik, ápolják és napról napra megélik őseink hagyatékát.