Mit kell tudni az 5G-ről?

A szupergyors 5G hamarosan a mindennapjaink részévé válik, de sokak számára még megfoghatatlan, mire is képes ez a technológia. Nem csoda, hogy az 5G újabban az összeesküvés-elméletek kedvelt szereplőjévé vált, az ismerethiánynak és az újtól való félelemnek köszönhetően. Az 5G infrastruktúrájának kiépítése mellett ezért fontos a tájékoztatásra és a bizalomépítésre is nagyobb hangsúlyt helyezni, hiszen a használatából az állami intézményektől kezdve az ipari nagyvállalatokon át egészen az egyes felhasználókig mindenki csak profitálhat.

2020 tavaszán, a világjárvány kezdetekor az Európai Unió több tagállamában 140-nél is több mobiltornyot, infrastruktúra-elemet rongáltak meg vagy gyújtottak fel az 5G veszélyességében hívő gépromboló aktivisták. A tornyok többsége egyébként nem is volt alkalmas 5G-jel átjátszására. Az összeesküvés-elméletek ritkán csapnak át tényleges cselekvésbe, de a jól azonosítható, látványos mobiltornyok a hétköznapi ember számára a felfoghatatlanul gyorsan fejlődő technológia fizikailag is kézzelfogható metaforáivá váltak.

Bár az Egészségügyi Világszervezet (WHO) külön nyilatkozatot adott ki a világjárvány felfutásakor arról, hogy az 5G nem terjeszti a vírust, ez még sem volt elég ahhoz, hogy a kattintásvadász oldalak leálljanak az erről szóló álhírek terjesztésével. Szerencsére hazánkban nem ütközik fake news-okkal felhergelt géprombolók ellenállásába az 5G, de a nemzetközi dezinformáció hullámai hazánkat is elérik, még ha csak nyomokban is.

Magyarország kifejezetten jól áll az 5G kiépítése szempontjából: az Európai Unió által évente megállapított Digitális Gazdaság és Társadalom Index (DESI) szerint az ország a harmadik helyen áll az 5G-re való felkészültség tekintetében a tagállamok között. A technológia fizikai elterjedését lehetővé tévő infrastruktúra és a ráépülő megoldások még ugyan nem vesznek körbe minket, de reális esély van arra, hogy egy évtizeden belül alapjaiban változzon meg az adatforgalomra épülő kommunikáció.

A Cisco becslése szerint 2023-ra a mobilkapcsolatok 10%-át már az 5G fogja kitenni, de más becslések szerint is az évtized második felére az 5G válhat a domináns technológiává.

Az 5G legelőször is minden eddiginél gyorsabb mobiladat-kommunikációt tesz lehetővé. Ma Magyarországon a mobilhálózat átlagsebessége 40 Mbit/s, az 5G-vel ez a csúcssebesség szempontjából akár 20 Gbit/s is lehet. Éppen ezért a leggyorsabban a mobiltelefóniában lesznek majd érzékelhetők az 5G előnyei a felhasználók számára. A 4K-s, 8K-s tartalmakat, vagy éppen a 360 fokos videókat gond nélkül nézhetjük majd meg mobil eszközökön is, de a kiterjesztett valóságra, illetve virtuális valóságra építő megoldások is elterjedtebbek lesznek. A koronavírus megmutatta, hogy az internethálózat egy rendkívüli helyzetben mekkora terhelésnek lehet kitéve.

A kijárási korlátozások idején, amikor tömegesen álltak át a vállalatok, a munkavállalók, az oktatási intézmények a távmunkára, a távoktatásra, esetenként 40-50, de olykor 70%-kal is nagyobb volt az adatforgalom, mint egy átlagos időszakban.

Szerencsére nem okozott nehézséget a hálózatnak ez a forgalombővülés, de az 5G ilyen helyzetekben is sokkal stabilabb és megbízhatóbb infrastruktúrát jelenthet majd. Nem beszélve arról, hogy az orvoslásban, a távoli betegellátásban egyre nagyobb szerepe lehet a digitális eszközöknek, amelyben a késleltetésmentes, gyors és stabil adatkapcsolat sorsdöntő szempont.

Az 5G másik nagy előnye, hogy egyidőben, egyszerre, egy földrajzi területen jóval több eszközt tud kiszolgálni, mint a korábbi technológiák. Négyzetkilométerenként akár egymillió eszköz egyidejű adatforgalmát is képes kezelni az 5G.

„Budapest népsűrűsége 3300 fő négyzetkilométerenként, vagyis minden budapestinek akár háromszáz érzékelője, berendezése, végpontja is lehetne, a hálózat akkor is tökéletesen ki tudná szolgálni” – érzékelteti az 5G képességeit Mácz Ákos.

Az 5G-t mindemellett rendkívül alacsony válaszideje is különlegessé teszi. Az ember reakcióideje körülbelül 300 milliszekundum amikor például egy autóban ülve érzékeli a veszélyt és ténylegesen fékezni kezd. Az 5G ezt a válaszidőt szinte elhanyagolhatóra, akár 1 milliszekundumra csökkenti. Ez a rendkívüli gyorsaság számos technológiai megoldásban jelenthet forradalmi áttörést: akár az orvoslásban, távolról végzett műtétek esetén, ahol fontos, hogy késleltetésmentesen tudja követni a műtétet végző orvos, mi történik a műtétasztalon.

Az 5G infrastruktúrájának kiépítéséhez a jelenleginél több és sűrűbben telepített, de kisebb méretű, akár pár centiméternyi nagyságú antennák szükségesek, amelyeket könnyedén el lehet majd helyezni egy lámpaoszlopon vagy egy közlekedési táblán is. Mivel az 5G jeleit már néhány fa vagy egy fal is el tudja nyelni, ezért eleve nehezebben terjed, mint az alacsonyabb frekvenciát használó mobiljelek, így a jel erőssége is alacsonyabb lesz. Ezért a megengedett határértékeknél jóval alacsonyabb sugárzásra lehet majd számítani, mint akár a 3G vagy 4G esetén. Vagyis az 5G-től való félelem nemcsak eltúlzott, hanem kifejezetten alaptalan is, mivel az 5G-re való átállás összességében sokkal jobb sugárzási helyzetet eredményez majd.

„Az elektromágneses sugárzás a mobiltechnológián túl is jelen van a hétköznapjainkban a radar, a repülés, a rádió és a tévé révén, mégsem tapasztaljuk ezeknek semmilyen egészségkárosító hatását” – fogalmazott Mácz Ákos. A Nemzeti Népegészségügyi Központ és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság évente négyszáz mérést végez a mobilhálózatokon, ami alapján a Magyarországon mérhető elektromágneses tér nagyságrendileg alatta van a nemzetközileg, illetve az EU által elfogadott határértékeknek.

„Az elmúlt harminc évben minden mobiltelefon rendszerekkel kapcsolatos vizsgálat az egészségügyi határérték alatt mérte a sugárzást. Az 5G az eddigi technológiáknál még fejlettebb, így az emberi szervezetre és a környezetre gyakorolt hatása elenyésző lesz” – mutatott rá Mácz Ákos.

„Az 5G-t környezeti szempontból még zöld technológiának is nevezhetjük, hiszen olyan megoldásokat támogat, amelyek a fenntarthatóság irányába mutatnak” – tette hozzá a szakértő. Példaként a közlekedés területét lehet említeni, ahol megvan rá az esély, hogy akár egy évtizeden belül olyan komplex, okos rendszerek jöjjenek létre, amelyek magukba integrálják a személyautók és egyéb, szenzorokkal ellátott eszközök adatait. Egy ilyen rendszer révén csökkenthető a balesetek és a dugók száma is, így összességében a károsanyag-kibocsátás is, ami végső soron egy sokkal zöldebb környezetet eredményez.

De a zöld szempont erősen megjelenik például az agráriumban is, hiszen az 5G segítségével bevonhatók a nagyfelbontású, képalkotó technikákat alkalmazó drónok a termőföldek művelésébe, amelyek négyzetcentiméterre pontosan azonosíthatják például azt, hogy a megművelésbe bevont terület hol vízhiányos, vagy hol nőtte be a gyom. „Az 5G értékteremtő hatása és zöld jellege itt érhető tetten igazán, hiszen a gazdálkodó célzottan tudja az öntözést, a gyomirtást végezni, a környezeti terhelést jelentő vakszórást elkerülve” – mondta az 5G Koalíció szakmai vezetője.

Az ipar területén is nagy változásokat hoz az 5G, amivel javulhat a termelési hatékonyság. „A rövid válaszidőnek és a nagy sávszélességnek köszönhetően megszabadulhatunk vezetékektől, így a gyártósorok rendkívül rugalmasan átszerelhetővé válnak. Ezzel megvalósulhat az egyedi tömeggyártás, és akár egy napon belül több típusú autó összeszerelése is lehetségessé válik a gyártóegységek átkódolásával és a gyártósorok gyors átalakításával” – mondta a hirado.hu-nak Mácz Ákos.

A változásokkal és kihívásokkal teli időszakban az 5G előnyeit és értekeit mértékadóan bemutató, objektív ismeretterjesztő kommunikáció segítheti hazánk felkészülését az 5G-korszakra. Az első 5G szabvány elfogadtatása előtt egy évvel létrehozott 5G Koalíció saját honlapján, a www.5G.hu weboldalon erre vállalkozik. A honlap az érdeklődők számára számos kérdésre választ ad.