Növényi ragadozók

A természet legkülönlegesebb alkotásai közé tartoznak a húsevő növények, melyek tartása nem is olyan bonyolult, mint gondolnánk. Akinek eddig nem volt bátorsága, itt az alkalom, hogy beszerezzen néhány rovaremésztő növényt, hiszen hamarosan megjelennek a legyek, a szúnyogok és a muslicák.
Noha a húsevő növényeket szívesen képzeljük el egzotikus, őserdei környezetbe, a világnak szinte minden területén előfordulnak. Néhány fajuk – a kereklevelű harmatfű és a hízóka még Magyarországon is honos – mondja a szakértő, akinek kedvencei ezek a különleges növények. Sokféle faj létezik, amelyek közös jellemzője, hogy csak kimondottan párás, nedves környezetben maradnak meg. Tartásukkal tényleg csak akkor próbálkozzunk, ha ezt biztosítani tudjuk. Legjobb, ha egy használaton kívüli akváriumot vagy öblös bejárattal rendelkező nagyobb üveget választunk e célra. Az edény alját béleljük ki tőzeggel, ezt locsoljuk be bőven vízzel. Ebbe a közegbe ültessük a növényeinket, tövüket pedig takargassuk be mohaalappal. A florárium aljára helyezzünk kavicsot, riolittufát, mely segít a víz eloszlásában és a páratartalom megőrzésében. Jellegzetességük, hogy a zsákmányt illatanyagaikkal magukhoz vonzzák, csapdába ejtik, és nedveikkel feloldják. Állati fehérjére azért van szükségük, mert többnyire olyan gyenge talajon – például mocsári környezetben – élnek, amelyből hiányzik a nitrogén és a foszfor.
Gondozzuk körültekintően!
A közeget tartsuk a későbbiekben is tocsogósan. Öntözéshez csak lágy, eső vagy desztillált vizet használjunk. A húsevő növények szeretik a fényt, ezért a floráriumot nyáron kitehetjük a szabadba is, de tűző napra ne. A húsevő növények tápoldatozása tilos, mivel tápdús közegben elpusztulnak. Időnként viszont adhatunk nekik legyeket, hangyát, esetleg csontkukacot.
Íme, néhány húsevő növény

Hízóka

Eredetileg mocsarakban él, de háztartásokban is szépen virít, ha cserepét vizes tálkába állítva tartjuk. Levelei zsíros tapintásúak, levéltetveket, hangyákat egyéb apró rovarokat fogyaszt. Cseles vadász. Levele a bogár kapálódzásától ingerületbe jön, és egy szempillantás alatt a zsákmányállat köré tekeredik. Sárga, fehér vagy rózsaszínű virágokat hoz. Ha kitesszük az ablakpárkányra, el fogunk csodálkozni, milyen sok rovart képes megfogni.

Kancsóka

Igen kényes, valódi trópusi növény. Igazi hazája az őserdő, de gondos ápolás mellett akár lakásban, 20-25 fok közötti hőmérsékleten is szépen fejlődik. Ennél hűvösebb környezetben viszont menthetetlenül elpusztul. Különlegessége a levele, fő-ere kacsban folytatódik, ezen fejlődik ki a zsákmányszerzésre módosult kancsó.

Vénusz légycsapó

A leglátványosabban működő és legkönnyebben tartható húsevő növény. Akár 20-25 évet is elél. Pillákkal ellátott, szembefordított levelei légycsapóként működnek. Az első érintésre a levél nem reagál, de a másodikra összezár, és csapdába ejti a betolakodót. Az emésztés nagyobb zsákmány esetén 8-10 napig is eltarthat. Akkor a levélpár ismét szétnyílik, és jöhet az új rovar. Egy-egy levélcsapda 5-6 emésztési ciklusra hivatott, utána elsorvad, de a növény addigra friss leveleket hoz. Ha éhezik a növény, a csapdák belső oldala piros színűre vált.

Harmatfű

Érdemes otthoni tartásával próbálkozni, mert ez az egyik leg strapabíróbb ragadozó növényfaj. Mindig jelzi, ha tartási körélményeivel valami nem stimmel. Ha hajtáscsúcsa feketedik, túl kemény vízzel öntözzük, ha levelei sötétzöldbe fordulnak, valószínűleg túl száraz alatta a tőzeg, ezek helyrehozható hibák. A koncentrált tápanyag viszont garantáltan végez vele. Szereti a fényt, de a tűző napot nem. Direkt etetni nem kell, de egy-egy édes gyümölcsdarabkával cserepe mellé csalogathatjuk a muslicákat.

Kürtvirág

Levelei hosszú fedéllel ellátott tölcsérre emlékeztetnek. Ez a csöves, módosult levél a növény húsevő része. A rovarok figyelmét színes csíkokkal hívja fel magára, csábító illata pedig beirányítja őket a tölcsércsapdába. Ha egy rovar oda besétál, a ragacsos szőrök miatt többé nem tud kimászni. Szívós, mutatós növény, enyhe fagyokig akár kint is tartható, de tűző napra tenni tilos. Kiterjedt gyökérrendszere miatt érdemes dézsába ültetni. Csak tökéletes mészmentes, tőzeges, savanyú talajon marad meg. Ha éppen nincs semmilyen befogható rovar, havonta egyszer adhatunk neki egy-egy férget, hernyót.

Forrás: szepzold.hu