Ismét összezörrentek Ázsia nagyhatalmai a világháborús évfordulón

Ismét összezörrentek Ázsia nagyhatalmai a világháborús évfordulón – Nagy és nehéz nemzetközi csatára készül a kormány.

Területi vitákkal és a történelmi sérelmekkel kapcsolatos diplomáciai pengeváltások kísérték Japán II. világháborús kapitulációjának 67. évfordulóját szerdán. A vitatott hovatartozású Szenkaku-szigeteket kínai aktivisták látogatták meg, akiket a japán parti őrség letartóztatott. Tokióban két kormánytag az évforduló alkalmából meglátogatta a több háborús bűnösnek is emléket állító Jaszukuni-szentélyt, a szomszédos országok heves tiltakozását kiváltva. Li Mjungbak dél-koreai elnök arra szólította fel Japánt, hogy nézzen szembe múltjával.

Területi vitákkal és a történelmi sérelmekkel kapcsolatos diplomáciai pengeváltások kísérték Japán II. világháborús kapitulációjának 67. évfordulóját szerdán. A Japán és Dél-Korea között évtizedek óta ellenségeskedést okozó, vitatott hovatartozású Dokdo-szigeten történt múlt pénteki dél-koreai elnöki látogatás után ezúttal a kelet-kínai-tengeri Szenkaku-szigetek hovatartozásával kapcsolatos nézeteltérés újult ki, miután az évforduló alkalmából kínai aktivisták látogatták meg a Japán fennhatóság alatt álló lakatlan szigeteket.

Beszámolók szerint a japán rendőrség 14 kínai aktivistát tartóztatott le szerdán, mert azok engedély nélkül szálltak partra a Kínában Tiaojü (Diauyo) néven ismert szigetek egyikén. A letartóztatott személyek többsége egy hongkongi hazafias csoport tagja, akik a szigetek feletti japán fennhatóság ellen akartak tüntetni akciójukkal, amely során elénekelték a kínai himnuszt és a kínai zászlót lengették a szigeten. Az aktivisták az utóbbi idők legsikeresebb akciójának nevezték a történteket, mivel 2004 óta nem járt a szigeteken kínai állampolgár.

Az esemény hatására Tokió hazarendelte pekingi nagykövetét, hogy kifejezze nemtetszését a partraszállással kapcsolatban, Kína pedig szintén tiltakozott az állampolgáraival szembeni „törvénytelen” eljárás miatt, s azok „azonnali és feltétel nélküli szabadon engedését” követelte. Mindez néhány nappal azután történt, hogy a vitatott Dokdo-szigeteken tett dél-koreai elnöki látogatás miatt Japán visszahívta szöuli nagykövetét.

A Szenkaku-szigetek környékén legutóbb 2010 szeptemberében vett őrizetbe kínai állampolgárt a japán parti őrség, akkor egy kínai halászhajó ütközött egy japán járőrhajóval a területen. Az incidens miatt a két ország hónapokra befagyasztotta a magas szintű politikai találkozókat. Japán állítása szerint Kína az eset után beszüntette a szigetországba irányuló ritkaföldfém-kivitelt is, mely anyagok létfontosságúak a – japán export nagy részét adó – modern elektronikai eszközök gyártásához.

Tovább rontotta Japán és a szomszédos országok viszonyát, hogy szerdán két japán kormánytag látogatott el a tokiói Jaszukuni-szentélyhez, hogy az ország kapitulációjának évfordulóján tiszteletüket tegyék a japán háborús áldozatok előtt. A szentély, amely 14 elítélt háborús bűnös előtt is emléket állít, sokak szerint a japán imperialista múlt és katonai agresszió jelképe. Macubara Dzsin, a nemzeti közbiztonsági bizottság elnöke és Hata Juicsiro közlekedési miniszter hangsúlyozták, hogy látogatásukat magánemberként, mint japán állampolgár tették. A látogatásra Noda Josihiko miniszterelnök határozott kérése ellenére került sor. Hasonlóan magas rangú tisztviselők a szentélyben tett látogatására az utóbbi három évben, Noda pártjának kormányra kerülése óta nem került sor.

A dél-koreai külügyminisztérium közleményében sajnálatát fejezte ki a „felelőtlen” látogatás miatt, amely Dél-Korea szerint „semmibe veszi az egykori japán imperializmustól sokat szenvedett országok és népek érzéseit”. A japán kapituláció napja Dél-Koreában a gyarmati uralom alól való felszabadulás ünnepe, így augusztus 15-én országszerte megemlékezéseket tartottak. Ünnepi beszédében Li Mjungbak dél-koreai elnök kitért a máig sem lezárt háborús sérelmek ügyére, és felszólította Japánt, hogy vállalja a felelősséget a gyarmati uralom idején a megszállók által elkövetett túlkapásokért. Kitért az úgynevezett „komforthölgyek”, azaz szexuális rabszolgaságra kényszerített nők esetére, amelyet „az egyetemes emberi jogok elfogadhatatlan megsértésének” nevezett, és sürgette Japánt, hogy minél hamarabb tegyen felelős intézkedéseket a nők kártérítése érdekében. Az elnök beszédében a két ország viszonyával kapcsolatban a következőképp fogalmazott: „A megoldatlan történelmi sérelmek akadályt jelentenek a két ország és az északkelet-ázsiai régió egy boldogabb jövő felé vezető közös útján”. A dél-koreai elnök úgy gondolja, hogy a japán császárnak bocsánatot kell kérnie a Koreai-félsziget 35 éven át tartó megszállásáért.

A kínai külügyminisztérium is hasonlóan reagált a történtekre. Közleményében hangsúlyozta, hogy Japánnak tiszteletben kellene tartania az áldozatok emlékét azokban az országokban, amelyeket a japán „birodalmi agresszió” sújtott. Peking szerint a kulcskérdés az, hogy „Japán képes-e szembenézni múltjával, és képes-e tanulni belőle, hogy az ázsiai népek közösen nézhessenek a jövőbe.” Hozzátették még: „Reméljük, hogy Japán megtartja ígéretét és átértékeli megszállói múltját a kínai-japán kapcsolatok védelmezése és fejlesztése érdekében.”
Noda Josihiro miniszterelnök sajnálatát fejezte ki a háborús bűnök miatt, de kerülte a nyílt bocsánatkérést.

Forrás: kitekinto.hu/erdely.ma