Nyugat-Ukrajna lázad Kijev ellen

Szerintük ukránellenes a nyelvtörvény.

A nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk önkormányzati képviselői nem ismerik el az ukrán Rada által elfogadott és a Viktor Janukovics elnök által aláírt nyelvtörvényt.

A képviselők szerint a nyelvtörvény megsérti az ukrán alkotmány 10. cikkelyét, miszerint Ukrajna államnyelve az ukrán nyelv. Az ivano-frankivszki politikusok szerint Ukrajna „kisorosz” (az 1917 előtti hivatalos terminológiában „kisorosznak” nevezték az ukránokat) elnöke aláássa az ukrán alkotmányosság alapjait, megsemmisíti a nemzeti értékeket, kezet emel a „nép lelkére”, az ukrán nyelvre. A politikusok szerint jelenleg Ukrajnában „ukránellenes” erők vannak hatalmon, melyek megsemmisítik a demokráciát és oligarchisztikus diktatúrát építenek. A képviselők szerint a nyelvtörvény célja nem a kisebbségi nyelvek védelme, hanem az „egységes birodalmi nyelv” védelme, majd kiterjesztése az ország egész területére.

Ivano-Frankivszk nem az első nyugat-ukrajnai régió, amely fellázad a kisebbségi nyelvhasználatot hivatalossá tevő nyelvtörvény ellen. Augusztus 16-án a ternopili megyei tanács nyilatkozta ki, hogy érvénytelennek tekinti a nyelvtörvényt.

A törvény értelmében hivatalos nyelvekké válhatnak a kisebbségi nyelvek azokban a régiókban, ahol az adott kisebbség aránya eléri a 10 %-ot.

Ivano-Frankivszk és Ternopil megyékben egyébként a 2001-es ukrajnai népszámlálás szerint alig pár százalék az orosz népesség aránya, azaz ezeket a homogén ukrán többségű területeket nem is érinti a nyelvtörvény. A nyelvtörvény szerint Ukrajna 27 régiójából 13-ban válhat hivatalos nyelvvé az orosz, főként Kelet- és Dél-Ukrajnában, valamint a főváros Kijevben. Kárpátalján a magyar, a Krími Köztársaságban a krími tatár válhat hivatalos nyelvvé az új nyelvtörvény jóvoltából.