Fenyeget-e a hosszú Covid, ha be vagyunk oltva?

Az eddigi adatok szerint nagyon úgy tűnik, hogy a teljesen beoltottaknál esetlegesen jelentkező áttöréses fertőzést is kísérheti hosszú COVID. De mivel egyelőre kevés a releváns információ, további kutatásokra van szükség.

Érdekes és egyre aktuálisabbá váló témát elemez cikkében a Slate: a teljesen beoltottak számíthatnak-e hosszú COVID-ra – vagyis hetekig, hónapokig elhúzódó, hátramaradó tünetekre -, amennyiben mégis megfertőződnek az új koronavírussal. Egyelőre kevés a konkrét adat, ám ezek érdekes összefüggésekre világítanak rá.  

Amit eddig tudunk

Megbízható adatok igazolják, hogy a koronavírus elleni vakcinák – az oltóanyag típusától és a fertőzést okozó variánstól függően – a gyakorlatban is hatékonyan védenek a fertőzéstől, és a súlyos megbetegedéstől. Ám mivel egyetlen oltás sem száz százalékos hatékonyságú, a teljesen beoltottak is elkaphatják a vírust: náluk áttöréses fertőzés alakulhat ki. A jelenlegi tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy a koronavírus delta variánsa több áttöréses fertőzést okoz, mint a korábbi változatok. Az viszont egyelőre még nyitott kérdés, hogy ezeket milyen gyakran követi hosszú COVID, vagyis hónapokig fennmaradó tünetek, mint a fáradtság, a légszomj, a szívdobogásérzés, az agyköd, a kognitív diszfunkció, egyeseknél pedig súlyos, több szervet – köztük a tüdőt, a szívet és az agyat – érintő problémák.

Mivel a hosszú COVID és az áttöréses fertőzések kapcsolatáról nincsenek összevethető adatok – az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ korábban minden áttöréses esetet nyomon követett, május elsejétől viszont már csak azokat, amelyek kórházi kezeléssel vagy halállal végződnek – szakértők nem tudják egyértelműen megállapítani, hogy a teljesen beoltottaknál milyen valószínűséggel alakulhat ki hosszú COVID.

Akiko Iwasaki, a Yale Egyetem immunológus professzora szerint minden áttöréses esetet vizsgálni kellene, nem csak a súlyos kimenetelűeket, mert ahogy az köztudott, a tünetmentes és az enyhe tüneteket okozó koronavírus-fertőzés is vezethet hosszú COVID-hoz. Véleménye szerint a teljesen beoltott embereknél is kialakulhat hosszú COVID.

Lassan csordogálnak az eredmények

Jelenleg – ahogy arról a lap is beszámol – két tanulmányt publikáltak a témában. Az egyik a New England Journal of Medicine című orvosi folyóiratban jelent meg július végén. Ebből az derül ki, hogy 1497 (Pfizer-BioNTech-vakcinával) beoltott izraeli egészségügyi dolgozó közül 39-nél  jelentkezett áttöréses fertőzés. Közülük heten-nyolcan számoltak be hat hétnél tovább elhúzódó tünetekről, például fáradtságról, fejfájásról és izomfájdalomról. Bob Wachter, a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem orvosi tanszékének elnöke ezzel kapcsolatban azt írta a Twitteren: nem biztos benne, hogy egy delta variáns okozta áttöréses eset nem vezethet hosszú COVID-hoz, hozzátéve, hogy az izraeli tanulmány éppen azt az aggodalmat támasztja alá. 

Egy preprint tanulmány – ami szintén július végén jelent meg a medRxiv oldalán – egy COVID-19 túlélőket tömörítő Facebook-oldalon közzétett nyilvános közvélemény-kutatás eredményeit tartalmazza. Az 1949 válaszadó közül 44-en számoltak be arról, hogy az oltás beadását követően fertőződtek meg, és tüneteik is voltak, közülük 24-en jelezték, hogy hosszú COVID-ra utaló szimptómákkal küzdenek. A szakmailag lektorált tanulmány eredményei nem általános érvényűek, vagyis nem szabad azt a teljes lakosságra kivetíteni – figyelmeztetnek a szerzők.

Ahogy arról a HáziPatika.com is írt, egy, a CDC számára készült dokumentumból kiderül, hogy az egyre elterjedtebb és több országban – köztük az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban – domináns delta variáns nagyobb valószínűséggel okoz áttöréses fertőzést, mint a korábbi koronavírus-változatok. A CDC jelentése szerint a beoltottak is terjeszthetik ezt a variánst.

Miért alakulhat ki hosszú COVID az oltás ellenére?

Akiko Iwasaki szerint három lehetséges hipotézis létezik: az első szerint a vírus afertőzésután még jó ideig a szervezetben maradhat, tüneteket okozva. Állítása szerint az is előfordulhat, hogy a fehérjékhez és az RNS-hez hasonló „maradványok” vezetnek hosszú COVID-hoz, ahogy az is, hogy egy autoimmun reakció, amit a kezdeti fertőzés vált ki. Iwasaki szerint utóbbi a legvalószínűbb.

„Az oltás által kiváltott immunitás várhatóan elpusztítja a vírus nagy részét, megakadályozva, hogy az elterjedjen az egész szervezetben. Ha viszont a vírus autoimmun választ vált ki, az hosszú távú tünetekhez fog vezetni”- fogalmazott. Hozzátette: bíztató, hogy a kutatások jelenlegi eredményei szerint a védőoltás enyhítheti a hosszú COVID egyes tüneteit. Iwasaki a kutatások előrehaladtával további, az eddigieknél jóval részletesebb és átfogóbb válaszokat remél.

Forrás: hazipatika.com