Vízkereszt napját ünnepelik ma az ortodox keresztények
Ukrajnában az ortodox egyház képviselői a Julianus-naptár szerint január 19-én ünneplik Vízkereszt napját.
Ez a karácsonyi ünnepkör lezárása és egyben a farsangi időszak kezdete is.
Vaszilj Szkuratyivszkij ukrán etnográfus szerint a vízkereszt ennek az időszaknak a harmadik egyben utolsó legnagyobb ünnepe.
Vízkereszt a karácsonyi és újévi ciklus harmadik legnagyobb és utolsó ünnepe.
Ezen a napon a hívek, papjaikkal együtt egy folyóparton, tó parton gyűlnek össze, ahol imádság és szentbeszéd keretében emlékeznek meg Jézus Krisztus Jordán vizében történt megkeresztelkedéséről. A hagyomány szerint a pap megszenteli a folyókat, tavakat. Ezt követően vízbe dobja a keresztet. Majd a keresztények egy ima elmondása után a vízbe ugranak. Háromszor megmártóznak meg a megszentelt vízben, s közben keresztet vetnek.
A hiedelem szerint a vízkeresztre szentelt víz megóv számos betegség ellen, ezzel a vízzel a keresztények épületeiket, állataikat és a takarmányt is megszentelték, hogy áldás legyen rajtuk.
Ezen a napon a nőknek tilos volt mosni.
A asszonyok vízkereszt napján kraсsunt (kenyér) sütnek, mely keresztet szimbolizál. A hiedelem szerint ezen a napon a kenyeret szét kell törni és az állatoknak adni, hogy áldottak legyenek.
A vízkereszttől hamvazószerdáig (a húsvét előtti 40. nap) tartó farsang a bálok és vidám összejövetelek időszaka.