A vas szerepe szervezetünkben és a szükséges élelmiszerek

A vas emberi (és más állati) szervezetben betöltött élettani hatása felbecsülhetetlen értékű. Mely táplálékaink tartalmazzák legnagyobb mennyiségben ezt a mikroelemet?

Vas nélkül az oxigén nem lenne képes eljutni a sejtekhez, vagyis a vas kellő mennyiségű jelenléte esszenciális a szervezet életképességének szempontjából.

A felnőtt szervezet átlagosan 4-5 gramm vasat tartalmaz, melynek túlnyomó része fehérjeszerkezetekhez kötődik, leginkább a haemoglobin és a myoglobin szerkezetének képezi szorosan integráns részét. A haemoglobin a vérben, a vörösvértestekben található óriásmolekula, amely az oxigén és a szén-dioxid szállítás túlnyomó részét végzi.

A vér színe végső soron a vas oxidációs állapotától függ, amely a vér oxigéntelítettségének következménye. Az oxigéndús vér világospiros, míg az oxigénben szegény, ugyanakkor szén-dioxidban gazdag vér színe ennél jóval sötétebb árnyalatú. A myoglobin az izomsejtekben található, és a sejtek anyagcseréjében vesz részt. Emellett a csontokban és a májban található még jelentős mennyiségű vas.

A vas esszenciális mikroelem, vagyis szervezetünk nem képes annak előállítására. Ezért a vasat a táplálkozással, kívülről kell pótolnunk. Mivel a vas felszívódása és biohasznosulása rendkívül rossz, a vérbe csak a táplálékban található vasmennyiség töredéke kerül be, hogy aztán eljusson azokra a helyekre, ahol szükség van rá.

Vasat tartalmazó élelmiszerek
A vas legnagyobb mennyiségben állati eredetű élelmiszerekkel kerül be a szervezetbe. Jelentős vasforrás a hús, a tej, a tojás. Ugyanakkor például a sóska és a spenót is nagy mennyiségű vasat tartalmaz. Napi 14 mg vas bevitelére lenne szükség, ám a felmérések szerint ez a legritkább esetben fordul elő, amelynek gyakorlati következménye a vashiányos betegek viszonylag nagy aránya.

A vashiány olyan állapot, amelynek oka, hogy a szervezetben kevesebb vas áll rendelkezésre, mint amennyire szükség lenne. Két okból alakulhat ki: vagy az elégtelen bevitel, vagy a fokozott vasvesztés állhat a háttérben.

Az elégtelen bevitel éhezés, vagy rossz tápanyagösszetétel, egyoldalú táplálkozás miatt jöhet létre. Nem ritka vegetáriánusok között, bár kiegyensúlyozott, gondosan összeállított étrend mellett az állati eredetű táplálékkal nem élők sem lesznek feltétlenül vashiányosak.

Ugyanakkor a vasat bőségesen tartalmazó ételek fogyasztása mellett is kialakulhat a vashiány, ugyanis a bélrendszerből történő vasfelszívódást számos diétás faktor befolyásolja. Rontják például a polifenol szerkezetű vegyületek, amelyek nagy mennyiségben fordulnak elő a teában és a borban. A gabonákban megtalálható fitánsavak szintén rontják a felszívódást, csakúgy mint a szója és az olajos magvak jelenléte.

Az ásványi anyagok közül a kalcium és annak oxalátsói gátolják a vas bélrendszerből történő felszívódását. Ugyanakkor a vas könnyebben és nagyobb hatásfokkal szívódik fel a vérkeringésbe cink, réz, B-vitaminok és C-vitamin jelenlétében.

Egyes felszívódási zavarok és anyagcserebetegségek amiatt okozhatnak vashiányt, hogy bár a tápcsatornába elegendő mennyiségű vas kerül be, az valami miatt mégsem képes a rendeltetési helyére megfelelően eljutni.

A vashiány tünetei és kezelése
A vashiánynak jól meghatározott tünetei vannak, melyek a vashiány mértékétől függnek. A vashiány súlyossága vérvétel után, laboratóriumi körülmények között határozható meg. A látens (lappangó) vashiány általános tünetei közé tartoznak a bőr és nyálkahártyák eltérései, úgymint a köröm felületén megjelenő barázdák, a köröm gyakori töredezése, a bőr szárazsága, gyakran visszatérő aphták megjelenése.

A bőrszín fakó, sápadt. A szájzug gyakran kiszárad és kireped, fájdalmas sebeket hozva ezzel létre. Mindezen tünetek mellé pszichés jelenségek is társulhatnak, főként indokolatlan fáradékonyság, a koncentrálóképesség csökkenése. Gyakori a fejfájás is. Manifeszt, vagyis klinikailag igazolható vashiány vashiányos vérszegénységet okoz, annak minden tünetével.

Csecsemő- és gyermekkorban a kielégítő vasellátottság a szellemi és fizikai fejlődés alapvető feltétele, a későbbiekben pedig a fentiek mellett részt vesz az immunrendszer helyes működésében.

A vashiány könnyen kezelhető, szájon át szedendő vagy injekció formájában alkalmazandó készítményekkel. Várandósság és szoptatás időszakában általános vaspótlás javasolt.

Túl is adagolhatjuk
A vas túladagolása egy ritka anyagcserebetegség kapcsán fordulhat elő, illetve vaskészítmények nagy mennyiségű fogyasztása után. Az akut mérgezés nagyon ritka, de főként kisgyermekek esetében gondolni kell rá, ha az otthonukban a vastartalmú multivitaminok vagy egyéb készítmények tárolási helye számukra is hozzáférhető.

A vasmérgezés első fázisának tünetei: émelygés, hányás, hasmenés, hasi fájdalom, esetleg görcsök jelentkeznek. 8-24 órával a mérgezés után látszólagos javulás következik be, amelyet viszont vérnyomásesés, vérzés, sárgaság, vagyis a máj károsodása követ. A szervezetben hegesedést okozó mérgezés zajlik, amely hetek múlva a máj és a belek visszafordíthatatlan károsodásához vezet.

Krónikus vastúladagolás májzsugort, a máj állományának kötőszövetes átalakulását eredményezi. A vasmérgezés tünetei hánytatással, gyomormosással, illetve vasgátló készítmény (deferoxamin) beadásával javíthatók. Az esetleges károsodások kellő időben megkezdett kezeléssel kivédhetők.

Forrás: webbeteg.hu/erdely.ma