Nagy erőfeszítéseket kell tennie a magyarságnak

Az egész civilizáció gazdasági válságjelenségei különösen nagy mértékben sújtják a magyarságot, ezért ennek a közösségnek kétszeres erőfeszítésre van szüksége a megmaradáshoz – mutatott rá Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szombaton Szlovákiában, a nagyszombati Szent Miklós-székesegyházban tartott szentbeszédében. Magyarország prímása a Könnyező Szűzanya tiszteletére tartott imakilenced (a kilencnapos ájtatosság új hagyománya) keretében celebrált magyar nyelvű szentmisét a nagyszombati érsekség templomában. A teljesen megtelt templomban – szinte mindegyik magyarok lakta régióból érkezett több száz hívő előtt – celebrált szentmisén Erdő Péter bíboros a templomban elhelyezett Nagyszombati Szűz Mária-kegykép 1708-ban – a kuruc háborúk idején – megfigyelt vérkönnyezésére emlékezve azt mondta: akkor az emberek azért imádkoztak, mert átérezték a közösségüket fenyegető veszélyt, és felfedezték a Szűz anyai gondoskodását.

Kétszeres erőfeszítés

„Hitünk, tisztességünk, hűségünk megfogyatkozása és a szörnyű történelmi pusztulás után Isten nem akarja végképp elveszni hagyni nemzetünket” – hangoztatta a bíboros. Hozzátette: manapság félelemmel és gyakran szégyenkezve kell felismerni, hogy a magyarság lélekszáma évről évre fogy.

„A világban lévő gazdasági és kulturális bajok (…) minket különösen sújtanak” – hangsúlyozta, majd hozzáfűzte: ezért a közösségnek nagy erőfeszítésre lesz szüksége a megmaradáshoz. „A kis népeknek kétszeres erőfeszítést kell tenniük, hogy megőrizzék nyelvük, történelmük és kultúrájuk kincseit” – szögezte le, rámutatva: sokan nem is érzik, milyen nagy felelősséggel tartoznak saját közösségük iránt.

A szentmise a pápai és a magyar himnusz eléneklésével ért véget.

Lehetőség a lelki megújulásra

Nagyszombatban éves rendszerességgel rendezik meg az imakilencedet, vagyis a novenát. Az idei novena mottója: „Isten anyja, neked ajánljuk a hit évét.” Az imakilenced a hívők számára a lelki megújulásra és a Nagyszombati Szűz Mária-kegykép vérkönnyezéseinek felidézésére nyújt lehetőséget.

A Nagyszombati Könnyező Szűzként is emlegetett festménymásolatot Forgách Ferenc bíboros 1585-ben – Rómából hazatérését követően – helyezte el az akkori Szent Miklós-bazilikában. A festményen először 1663-ban – a török veszély idején – fedezték fel a vérkönnyezés nyomait. Abban az évben a törökök – bár nagy pusztítást végeztek a város környékén – Nagyszombatot végül mégsem támadták meg.
Forrás: mno.hu