A Szent Korona üzenete és szimbólumai

A fenti címmel érdekes, tudományos és vallási szempontból egyaránt színvonalas előadásnak adott otthont december 15-én a nagyszőlősi Háló Közösségi Központ. A Szent Koronánkról szóló előadást Szeibert András, a Katolikus Közösségek Hálózatának (Háló) társelnöke tartotta.

A Háló-ban betöltött tisztsége mellett számítástechnikai szervezőként dolgozó Szeibert Andrásnak kedvelt érdeklődési területe a magyar Szent Korona. „Feladatomnak tartom, hogy a Koronával kapcsolatos ismeretanyagot közérthetően – egyben lelkesítően – másoknak is átadjam, rámutatva arra: nemzeti felségjelvényünknek a mai ember számára is számos üzenete van.”

Az előadó elmondta, bár a címben elsőként a Szent Korona üzenete szerepel, célszerű mégis elsőként annak szimbólumait górcső alá venni. Ezen szimbólumok ugyanis azok, melyek kódolva a magyarság számára fontos üzeneteket tartalmazzák. Kódról lévén szó, természetesen nem azonnal a Da Vinci-kódhoz hasonló rejtélyekre kell gondolnunk, hanem olyan egyszerű, világi és egyházi értékeket hirdető szimbólumrendszerre, mint pl. a felségjelvényen található kereszt vagy a szenteket ábrázoló zománcképek (ikonok). „Magán a koronán három ikon-főhely van – mondja Szeibert András. – A felségjelvényen legelöl található főhelyen Jézus, míg a korona tetején az Atyaisten ikonja van. A harmadik főhelyen korábban a Szűzanya ikonja volt látható, a történelem folyamán azonban azt lecserélték, így most annak helyén Dukász Mikász bizánci császár ábrázolását láthatja a szemlélő. Az 1600-1700-as évekből származó feljegyzések tanúsága szerint akkoriban még a Szűzanya ikonja volt a koronán látható, a lecserélés tehát valamikor az ezt követő időszakban történhetett meg.”

Szeibert András szerint a korona tizenkilenc zománcképe külön-külön is kiemelt jelentéssel bír: pl. a fölső istenkép az igazságot és az isteni hatalmat, a Jézus-ikon pedig az igaz utat, a megváltást szimbolizálja. A kereszt természetesen az egyházat és a kereszténységet szimbolizálja. A korona hátsó oldalán, ahol a Szűzanya – a magyar Boldogasszony – ikonjának kellene lennie, az élethez, a megtestesüléshez kötődő zománcképek vannak. „Éppen ezen hátsó oldal az, ahol a magyarság felé szóló konkrét üzenetek, a magyarság küldetését bemutató ikonok láthatóak. Orvosszentek vannak itt, akik révén a kiengesztelődést, mások segítését, a szolgálat felvállalását és ezen keresztül való nemesedésünket sugallja a Szent Korona, s egyben azt, hogy mindezekben a Boldogasszony oltalma alá kell helyeznünk magunkat.”

A Korona üzeneteinek sorába tartozik a megtestesült Istenre, tanítására, az Igére történő odafigyelés. Mindezt többek között a felségjelvény abroncsán található szentek ábrázolásmódja is sugallja, hiszen ha a szemlélő megfigyeli, láthatja, hogy minden szempár Jézus felé figyel. Az egyenlő mércével való mérést is hirdeti az emberek felé: legyenek igazságosak, s a hatalomhoz jutott személyek ne éljenek vissza hatalmukkal, hiszen a legnagyobb parancs az emberekkel való foglalkozásban a szeretet.

„A Szent Korona fontos üzenete, hogy a hatalom alapvetően Istentől való – fejtette ki az előadó. – Itt most nem csupán földi, hanem egyfajta szakrális hatalomra kell gondolnunk, olyan hatalomra, mellyel apostoli magyar uralkodóink egykor rendelkeztek. Mit jelentett szakrális uralkodónak lenni? Azt, hogy nem az erő, a hódítás és az alávetettség okán követték őt teljes népek, hanem önként, szabad akaratból: az uralkodónak azonban ahhoz, hogy elérje ezt a feltétlen hűséget alattvalói részéről, cselekedeteivel bizonyítania kellett alkalmasságát az uralkodásra. A korona az erkölcsös életet is hirdeti, s egyben azt: az életben vannak olyan objektív értékek és igazságok, melyekhez minden körülmények között ragaszkodnunk kell.”

Szeibert András elmondása szerint a Szent Korona az uralkodó és alattvalói felé egyaránt sugallattal bírt, emlékeztetve őket arra, mivel tartoznak egymásnak. A királynak tisztelnie kellett alattvalói jogait: a királyság korai szakaszában létezett egyfajta „önkormányzatiság”, amikor nemcsak a vármegyéken, hanem az egyszerű paraszti portákon belül is szabad cselekvési joggal bírtak a magyar alattvalók. Ha a király olyan rendeletet hozott, mely ellenkezett a sokszáz éves hagyományokkal – azaz a Szent Korona-tannal – alattvalóinak nemcsak joguk, hanem kötelességük is volt rendeletét nem végrehajtani. Mindez lehetőséget adott az egyszerű rétegnek is az életre, megakadályozta a túlzott királyi önkényt, és szerepet játszott abban, hogy Magyarország hosszú időre Európa egyik legerősebb társadalmú államává váljon.