A vízkereszt ünnepe a katolikus egyházban

Tegnap, január hatodikán méltatta a katolikus egyház vízkereszt ünnepét, amikor Jézus Jordán folyóbeli megkeresztelkedésére emlékeznek.
A Biblia szerint nyilvános tanításának megkezdése előtt Jézus a Jordán folyónál Keresztelő Szent Jánoshoz ment, aki őt megkeresztelte. Keresztelésekor megnyilatkozott a Szentháromság: az Atya szózata hallatszott az égből, a Fiú a Jordánban testileg volt jelen, a Szentlélek pedig galamb képében szállt alá a megnyílt egekből. Innen ered az ünnep görög neve: teofánia, vagyis Isten megjelenése.
Ezen a napon a görögkatolikus templomokban vizet szentelnek, melyből mindenki vihet haza. A következő napokban pedig házszentelésre kerül sor, amikor a megszentelt vízzel a pap meghinti a házakat.
A régiek a bölcsőtől a koporsóig használták a szentelt vizet, hittek annak gyógyító, védelmező erejében. Nemcsak a szobák falait, de az ólakat, a földeket, az újszülöttet, a jegyeseket és a halottakat is meghintették vele. Tettek belőle az újszülött fürdővizébe, itták, ha betegek voltak.
Vízkereszt ünnepe egyben a „karácsonyi tizenketted” (a tizenkét napos ünneplés) utolsó napja és a farsang kezdete is.
„Ma a Jordánban az Úr Ünnepét üljük,
ki az engedetlenségből származó halált,
a csalárdság fullánkját és a pokol bilincseit
e folyam habjaiban elsüllyesztette,
és a világnak az üdvözülés
keresztségét ajándékozta…”
(Részlet a vízszentelési imából)