Könyvajánló: Megtanulunk-e ukránul? A kárpátaljai magyarok és az ukrán nyelv

Csernicskó István: Megtanulunk-e ukránul? A kárpátaljai magyarok és az ukrán nyelv. PoliPrint, Ungvár, 2012. 152 oldal.
A Rákóczi Főiskolán létrejött nyelvészeti műhely munkatársai rendre olyan kutatási témákkal foglalkoznak, melyek nem csupán a tudomány számára, hanem gyakorlati oldalról, társadalmi szempontból is hasznosíthatók. A műhely eddigi ilyen könyveinek sorába jól illeszkedik a kutatócsoport megszervezője, Csernicskó István legújabb kötete. A Rákóczi Főiskola tanárának Megtanulunk-e ukránul? címmel, A kárpátaljai magyarok és az ukrán nyelv alcímmel megjelent 152 oldalas elemzése válaszokat keres. Elsősorban arra a kérdésre kutatja a választ a szerző, milyen okai vannak annak, hogy a Kárpátalján élő magyarok legnagyobb része képtelen az iskolában megfelelő szinten elsajátítani az ukrán nyelvet. Márpedig ez nem csupán nyelvészeti vagy nyelvpedagógiai kérdés, hanem súlyos társadalmi probléma is egyben.
„Az utóbbi néhány évben az ukrán nyelv oktatása az egyik leggyakrabban előkerülő problémaköre a kárpátaljai magyar közbeszédnek. Az írott és elektronikus sajtóban, politikai nyilatkozatokban, óvodák és iskolák szülői értekezletein, pedagógusok szakmai találkozóin, internetes közösségi oldalak fórumain van napirenden a kérdés. A probléma aktualitását az adja, hogy Ukrajna oktatáspolitikája az állam¬nyelv magas szintű is¬me¬retét a társadalmi érvényesülés, a felsőoktatásba ke¬rülés egyik legfontosabb feltételének tekinti, az ukrán nyelvet pedig az álla¬miság kiemelt szimbólumaként kezeli. Az ukrán nyelv iskolai oktatása azonban alacsony hatékonyságú: az iskolapadból kikerülő gyerekek túlnyomó többsége nem sajátítja el az államnyelvet” – olvashatjuk a kiadvány előszavában és hátsó borítóján Csernicskó István szavait. Könyvében nem arra vállalkozik a kutató, hogy kijelölje azt az utat, melyen végighaladva egyszeriben eredményes és hatékony lesz az iskolai államnyelvoktatás. Kötetének célja, hogy „rávilágítson a tényre: az ukránnyelv-oktatás helyzetének kérdésköre összetett, bo¬nyolult, szerteágazó, s így megoldása sem várható egyik napról a másikra. Azt próbálja meg bemutatni, milyen tényezők következménye az az áldatlan állapot, mely az államnyelv oktatását és annak alacsony haté¬konyságát jellemzi a kárpátaljai magyar oktatási intézményekben” – fogalmaz a szerző.

A kötetet bátran ajánljuk szülőknek, tanároknak, fiataloknak és a kérdés iránt érdeklődő szakembereknek is!