Zelenszkij szerint az ukrán ortodox egyház hűtlenné vált
Az ukrán kormány biztonsági kockázatot lát az ukrán ortodox egyház oroszországi kapcsolataiban, azonban mély társadalmi beágyazottsága miatt nehezen lehet fogást találni rajta – írja a The Economist.
Az egyház vezetése ezzel szemben azt állítja, hogy szilárdan kiáll Ukrajna honvédő harca mellett, és utalt arra, hogy az anyaegyházzal a szakítást már rég kimondta, valamint, hogy májusban még az alapszabályból is törölte Moszkva bármilyen nemű említését.
Az oroszországi és ukrajnai ortodoxia pár évvel ezelőttig tulajdonképp szimbiózisban élt egymással. Pontosabban az ukrán ortodox egyház az orosz egyház része volt, majd a Szovjetunió bukásával önkormányzati státuszt kapott, de továbbra is a moszkvai patriarchátus fennhatósága alatt maradt. Kialakult viszont egy másik ág is, mely végső soron két, 2018-ban egyesült el nem ismert független egyházból jött létre. A két ág szertartása nagyban megegyezik, de ami a leginkább lényeges, az az, hogy
mindkettő legitim nemzeti egyháznak tekinti magát.
A háború kirobbanása után a moszkvai központú ág a politikai harcok középpontjába került, főleg az orosz ortodox egyház feje, Kirill moszkvai pátriárka miatt.
A Moszkvával való szakítás ellenére az ukrán társadalom egy része nagyfokú bizalmatlanságot tanúsít az egyház papjai iránt. Tény ugyanakkor, hogy
az ukránok mintegy 80 százaléka ortodox keresztény, sőt 51 százaléka szerint az ortodox vallás része az ukrán nemzet ismertetőjegyeinek.
Vannak, akik szerint a szakítás az orosz egyházzal akár az orosz rezsimmel való kapcsolatok álcázását is szolgálhatta. Az egyházellenes hangok szerint a papok 2014 óta Kelet-Ukrajnában segítették az oroszbarát szeparatista erőket, ráadásul ugyanazon az ülésen, amelyen kimondták a szakítást az orosz egyházzal, felhatalmazták az oroszok által megszállt területeken élő papokat, hogy az egyház vezetésétől függetlenül hozzák meg döntéseiket. Nemrég pedig az ukrán bíróság 12 év szabadságvesztésre ítélt egy, az egyházhoz tartozó papot, aki információkat szivárogtatott az oroszoknak az ukrán fegyveres erők szeverodonecki állásairól.
Az ukrán kormány attól tart, hogy az egyház „ötödik oszlopként” működhet a megszállt Ukrajnán belül.
Ennek apropóján az elmúlt hetekben a biztonsági szolgálatok több száz épületben tartottak razziát, mely során a lap szerint „náci szimbólumokat, készpénzkötegeket és olyan irodalmat találtak, amely tagadja a független ukrán állam legitimitását”.
A vádak közt megemlítésre kerül az is, hogy volt, ahol a hívek oroszbarát dalokat is énekeltek.
Az említett „fenyegetések” jelentősen megváltoztatták Volodomir Zelenszkij ukrán elnök könnyednek értékelt hozzáállását a valláshoz. A köztudottan zsidó származású elnök pár éve azt mondta, hogy a hit azon témák közé tartozott, amelyet családja soha nem beszélt meg a vacsoraasztalnál.
Katonai körökben azonban azt szeretnék, hogy az elnök keményebben lépjen fel az ortodox egyház moszkvai kötődésű ága ellen. Nemrég az is felmerült, hogy a problémás egyházat egyszerűen be kellene tiltani, vagyonát pedig el kellene kobozni.
A lépés minden bizonnyal nem nyerné el a társadalom széles rétegeinek támogatását. Ezért is lehet, hogy december 1-jei beszédében Zelenszkij kihangsúlyozta, kormánya kizárólag törvényes lépéseket és kiegyensúlyozott döntéseket fog hozni. Jobb megoldás híján tehát valószínűleg
továbbra is számítani lehet razziákra, valamint arra, hogy a bizalmatlan ukrán kormány megpróbálja majd kiszűrni az Oroszország iránt lojális egyházi személyeket.
Az Economist által megkérdezett szakértő szerint a háború kirobbanása óta Ukrajnában nőtt a vallásukat intézményes keretek között is megélni kívánók száma, ám
az egyházi megosztottság könnyen társadalmi megosztottsággá is fajulhat, ami jelentősen meggyengítheti az ukrán összetartást.
Forrás: hirado.hu