Ritka kincsekre bukkantak Norvégiában a tengerfenéken

Norvég kutatók „jelentős mennyiségű” fémet és ásványi anyagot találtak a tengerfenéken a réztől a ritkaföldfémekig – közölték pénteken a norvég hatóságok az első hivatalos becslések után.

Az olaj- és gázexportőr skandináv ország fontolgatja, hogy megnyitja-e tengeri területeit a mélytengeri bányászat előtt, amihez parlamenti jóváhagyásra van szükség, és ami környezetvédelmi aggályokat vethet fel.

„A vizsgált területen, a tengerfenéken talált fémek közül a magnézium, a nióbium, a kobalt és ritkaföldfémek szerepelnek az Európai Bizottság kritikus ásványi anyagokat megjelölő listáján” – áll a tanulmányt készítő Norvég Kőolajipari Igazgatóság (NPD) közleményében.

A Norvég-tenger és a Grönlandi-tenger távoli területeire kiterjedő erőforrásbecslés szerint a világszerte évente kitermelt mennyiség közel kétszeresének megfelelő 38 millió tonna réz, és 45 millió tonna cink halmozódott fel polimetallikus szulfidokban a tengerfenéken – számolt be a Reuters hírügynökség. A szulfidok, más néven „fekete füstölők” az óceánközépi gerinc mentén találhatók, ahol a földköpenyből származó magma körülbelül háromezer méteres mélységben eléri a tengerfeneket.

A több millió év alatt a kőzetalapzaton kialakult mangánkéregben a becslések szerint mintegy 24 millió tonna magnézium, 3,1 millió tonna kobalt, valamint 1,7 millió tonna cérium (egy ötvözetekben használt ritkaföldfém) lelhető fel. A kéreg emellett más ritkaföldfémeket, például neodímiumot, ittriumot és diszpróziumot is tartalmaz.

„Az olyan költséges, ritka ásványok, mint a neodímium és a diszprózium rendkívül fontosak a szélturbinák mágnesei és az elektromos járművek motorjai számára” – közölte az NPD.

A környezeti hatások szabhatnak gátat a törekvéseknek

Környezetvédő csoportok a hír hallatán egyből akcióba léptek. Felszólították Norvégiát, hogy halassza el a tengerfenéken történő ásványkincs-kitermelést mindaddig, amíg nem végeznek több tanulmányt az ott élő organizmusok és a mélytengeri bányászat rájuk gyakorolt hatásának megértése érdekében – írja a Reuters.

A Norvég Tengerkutató Intézet konzultációs levelében azt írta, hiányosak az ismeretek az óceánok mélyéről, ahol nagy eséllyel új, eddig felfedezetlen fajok találhatók.

Az NPD azt állítja, becslései megerősítették, hogy az erőforrások „ott vannak”, de további tanulmányokra lesz szükség annak megállapítására, hogy ezekből mennyi nyerhető ki elfogadható mértékű környezeti hatás mellett.

Svédországban is ritkaföldfém-lelőhelyre bukkantak januárban.

Nem ez az első eset, hogy egy északi ország ritka értékes lelőhelyre bukkan, de még csak ebben a hónapban sem egyedülálló csoda.

Január 12-én a svéd állami tulajdonú LKAB bányavállalat közölte, hogy az ország legészakibb városának közelében megtalálták Európa legnagyobb ritkaföldfém-lelőhelyét.

A felfedezés egész Európa számára jelentős, mivel a nyersanyagkészlet segíthet a kontinensnek elszakadni Kína dominanciájától az ágazatban. Kína termeli ki ugyanis a ritkaföldfémek mintegy 98 százalékát

– számolt be a BBC.

A ritkaföldfémek, amely egy 17 ásványi anyagból álló csoport, számos területen elengedhetetlenek. Megtalálhatók az elektromos járművekben, a hordozható elektronikai eszközökben, a szélturbinákban vagy egyes katonai berendezésekben is.

A becslések szerint a most felfedezett Per Geijer lelőhelyen több mint egymillió tonna ritkaföldfém található. A vállalat közlése szerint a munkálatok még mindig csak a feltárás szakaszában járnak, így a lelőhely teljes kiterjedése egyelőre nem ismert.

Legalább 10-15 évbe fog telni, mire ténylegesen megkezdődhet a bányászat, és az ott kitermelt nyersanyagok eljuthatnak a piacokra – mondta Jan Mostrom, az LKAB vezérigazgatója.

Forrás: hirado.hu