Petrovics Emil

93 éve született Petrovics Emil

Kilencvenhárom éve, 1930. február 9-én született a vajdasági Zrenjaninban (Nagybecskereken) Petrovics Emil Kossuth-díjas zeneszerző.    

Gyermekkorát Belgrádban töltötte, 1941 óta él Magyarországon. A budapesti Szakiskolában Sugár Rezső, a Zeneakadémián Szabó Ferenc, Viski János és Farkas Ferenc tanítványa volt.

A Vasas Együttes népitánc- és balett-korrepetitora lett, majd a budapesti egyetem karvezetője, a Kossuth-nyomda zenekarának vezetője.

1958-ban a Magyar Állami Népi Együttes mutatta be Barcsai szeretője című táncdrámáját. 1955-ben Varsóban VIT-díjat kapott, 1959-ben díjat nyert a Liége-i zeneszerző versenyen. 1960-64-ben a Petőfi Színház zenei vezetője volt, 1964-től tanít a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 1979-től a Zeneművészeti Főiskolán a zeneszerzés tanszékvezető egyetemi tanára. 1986-90 között a Magyar Állami Operaház igazgatója volt, 2003-tól zenei főigazgató.

Három operát írt,

a C’est la guerre (Ilyen a háború) Hubay Miklós darabjából készült, és 1944-ben Budapesten játszódik. 1961-ben a Rádió mutatta be, 1962-ben játszotta a budapesti Operaház, előadták Nizzában, Szarajevóban és az Oberhauseni Fesztiválon, Kelet-Németországban filmre is vitték. Ez volt az első magyar avantgárd opera, melyben a szereplők civilben jelentek meg, és prózai szöveget énekeltek. Előzményének Puccini, Bartók, Berg és Sosztakovics színpadi művei tekinthetők. A C’est la guerre-t az Operaház 2001-ben újította fel.

A Lysistraté Arisztophanész nyomán keletkezett, szövegkönyvét Devecseri Gábor írta. Ez is háború-ellenes állásfoglalás, témája az athéni nők szerelmi sztrájkja, amellyel kikényszerítik a békét. Első változatát Miskolcon mutatták be 1962-ben, majd átdolgozva a Magyar Rádió tűzte műsorára. 1971-ben a budapesti, 1974-ben a berlini operában adták elő, majd tévé-változata is elkészült. Zenei előképei Sztravinszkij, Orff és Honegger világában lelhetők fel.

A Bűn és bűnhődés Dosztojevszkij regényéből készült, kihagyásos, filmszerű librettója Maár Gyula műve. Ezt 1969-ben Budapesten, 1971-ben Helsinkiben és Wuppertalban mutatták be. Zenei anyaga a dodekafon technikát is felhasználja, hőse belső monológjait előre felvett, magnetofon-hang közvetíti.

Egy balettet is komponált Salome címmel, Oscar Wilde nyomán, melynek koreográfiáját Eck Imre készítette, ezt 1979-ben mutatta be a Pécsi Balett. Több kantátát és kórusművet írt, a magyar irodalom alkotásai közül Babits Jónás könyvéből, Mikes Törökországi leveleiből, József Attila: A Dunánál című verséből, Ady: Magyar jakobinus dalából, Vörösmarty Liszt Ferenchez című ódájából, Kármán József Fanni hagyományai című levélregényéből, továbbá Petőfi Sándor nyomán: Ott essem el én címmel, Weöres Sándor Mind elmegyünk és Eminescu Egyedül az erdőben című versére. Két szimfóniát, egy zongoraversenyt, és számos kamaradarabot alkotott, szerb népdalok címmel is szerzett kórusművet. Dalokat írt Tóth Árpád, József Attila és Nagy László verseire. Számos filmzenét (Kard és kocka, Gyalog a mennyországba, A koppányi aga testamentuma, Kölyök, Égrenyíló ablak) és színpadi kísérőzenét is alkotott.

Zenei nyelve modern, de nem extravagáns.

1967-85 között országgyűlési képviselő volt, ezt a kor körülményei közt értelmetlennek találta, s nem jelöltette magát újra. Ravel című könyvét 1959-ben adták ki. 1961-ben és 1963-ban kapott Erkel, 1966-ban Kossuth-díjat, 1975-ben lett érdemes, 1982-ben kiváló művész. 1978-ban elnyerte a Grand Prix du Disque kitüntetést, 2000-ban Bartók-Pásztory zeneszerzési díjat és Pro Urbe Budapest díjat kapott. 1991-től a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia, 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.

Életének 82. évében, 2011. június 30-án hunyt el.

Forrás: MTI

Nyitóképen: Petrovics Emil 2000-ben. Muzsika, 2000, 2. szám, hátsó borító. (Forrás: MEK)