Száz éve született Gyökössy Endre

A száz éve született Gyökössy Endre lelkipásztorra, a pasztorálpszichológia magyarországi meghonosítójára emlékeztek február 18-án a zsinati székházban.

Az előttünk járt Krisztust követők egyik nagy egyéniségének adózunk ma tisztelettel – kezdte bevezető áhítatában Bölcskei Gusztáv. A zsinat lelkészi elnöke a napi igeszakaszt, Pál levelét a Kolosséiakhoz (3, 5-11) idézte fel, mely így kezdődik: „Öljétek meg tehát tagjaitokban azt, ami csak erre a földre irányul: a paráznaságot, a tisztátalanságot, a szenvedélyt, a gonosz kívánságot és a kapzsiságot, ami bálványimádás, mert ezek miatt haragszik Isten”. Elmondta, hogy nehezen egyezteti össze az ige keménységét „Bandi bácsi” szelídségével. Mégis, e keménység nem tűnik keménységnek, hiszen aki Krisztus tanítványává akar válni, annak le kell mondania az énességet.

A száz éve született Gyökössy Endre lelkipásztorra, a pasztorálpszichológia magyarországi meghonosítójára emlékeztek február 18-án a zsinati székházban.

Az előttünk járt Krisztust követők egyik nagy egyéniségének adózunk ma tisztelettel – kezdte bevezető áhítatában Bölcskei Gusztáv. A zsinat lelkészi elnöke a napi igeszakaszt, Pál levelét a Kolosséiakhoz (3, 5-11) idézte fel, mely így kezdődik: „Öljétek meg tehát tagjaitokban azt, ami csak erre a földre irányul: a paráznaságot, a tisztátalanságot, a szenvedélyt, a gonosz kívánságot és a kapzsiságot, ami bálványimádás, mert ezek miatt haragszik Isten”. Elmondta, hogy nehezen egyezteti össze az ige keménységét „Bandi bácsi” szelídségével. Mégis, e keménység nem tűnik keménységnek, hiszen aki Krisztus tanítványává akar válni, annak le kell mondania az énességet.

Bölcskei Gusztáv elmesélt egy esetet, amikor Gyökössy Endre fiatal lelkes teológusként Svájban idős misszionáriusokkal lakott együtt, és egyszer egyikőjükkel sétára indult. Feldúlva az akkor Karl Barth és Emil Brunner svájci teológusok között zajló vitától (Van-e kapcsolódó pont Isten és ember között?) lángolva beszélt az idős misszionáriusnak. Aki erre csupán halkan megidézte az Újszövetséget: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen” (János 3,16). Ez volt az a pillanat, melynek során – saját bevallása szerint – Gyökössy Endre megtapasztalta az igazi keresztyénséget.

Az „életápolás” a hű kifejezés, mely meghatározta Gyökössy munkásságát: „a másik emberre való figyelés” – mondta előadásában Tóth János református lelkész, a KRE Gyökössy Endre Lelkigondozói és Szupervízori Intézet igazgatója. Volt egy pont Gyökössy életében, mely eldöntötte, hogy lelkigondozó lesz. A 40-es éveihez közeledve kezdett el lelkigondozni, és felmerül a kérdés: miért? Miután jungiánus volt, ide illő Carl Gustav Jung pszichológus szavaival magyarázni: az életút felén alakul ki a belső világra figyelés. A budapesti lelkészen ekkortájt életmentő műtétet hajtottak végre, ezután ajánlotta fel maradék életét – szolgálatát, a lelkigondozást – Istennek.

Ma a világ rengeteg testápolót reklámoz, de lélekápolót ki kínál? – kezdte előadásában Karsay Eszter, a Gyulai Pál utcai református gyülekezet lelkipásztora, a Gyökössy Endre Lelkigondozó Szeminárium vezetője. A lelkigondozás ezt jelenti, a kiszáradt lélek ápolását, hiszen minden lélek kimerülhet, elfáradhat. Karsay Eszter végigvette, hogy milyen esetekben, helyzetekben – többek között önbizalom erősítése, magány és párkapcsolati gondok – segít a lelkigondozás. A lelkipásztor felelevenítette, hogy Gyökössy Endrét sokat kritizálták hívők és sokan az egyház részéről is, mivel félelem és ismerethiány élt bennük a pszichológiával kapcsolatban.

Melyek voltak azok a pontok, amikor az életünk gyógyult? Mi segített ebben? Mi célja volt a gyógyulásunknak? – intézte a kérdéseket a hallgatósághoz Victorné Erdős Eszter, az MRE KIMM ráckeresztúri drogterápiás otthonának vezetője. Elmondta, hogy a lelkigondozás szerepe, hogy a hit segítségével felülmúljunk önmagunkat. A lelkigondozás az evangélium szolgálólánya – fejtette ki előadásában, melynek számos megnyilvánulása volt a drogbetegek iránti törődésben.

Az elöregedő társadalomban különösen fontos az idősek lelki gondozása – mondta Köteles Attila, a mosdósi Kiss Ferenc Református Idősek Otthonának lelkésze, hozzátéve, hogy az öregedés ugyanakkor szubjektív, manapság például lehet korai öregedésről is beszélni. Az idősödés összetett folyamat, általánosságban elmondható, hogy a korosztályt különösen az izoláció, a depresszió veszélyezteti. Lehet, hogy be vannak zárva a lakásban, de a gondolataik nincsenek bezárva – mondta el.

A kórházi események, a vizsgálatok, a fájdalmak, a bizonytalanság, a várakozás, a betegtársak és megannyi más megpróbáltatás megterhelik mindenki lelkét – mondja Kerekes Márton kecskeméti kórházlelkész előadásában. Ez az a klíma, amelyben a kórházi lelkigondozás zajlik. Ez a fajta lelkigondozás azonban nemcsak a hospitalizáció sokkjának és a betegség okozta krízis csillapításául szolgál, hanem a vallásos életet is segíti: a beteg a beszélgetéseken kívül még úrvacsorát vehet az ágyánál, ha a kápolnába nem tud lemenni.

Ezen a területen a lelkigondozó kifulladt házasságokkal, olykor az önismeretükben megerősítésre szoruló emberekkel foglalkozik – mondta szolgálatáról Dányi Zoltán lelkipásztor, a Református Házasság- és Családsegítő Szolgálat munkatársa. A lelkigondozás egyik alappillére, hogy a lelkigondozó a személyiségével gyógyít, ezért a legfontosabb a hitelesség.

A konferencián néhány visszaemlékező beszámolót is lehetett hallani olyanoktól, akik személyesen ismerték „Bandi bácsit”, végül lelkigondozói műhelymunka-csoportokban folyt tovább a program.

Fotó: Gilicze Réka; ujpest.hu