Folytatódtak a KMKSZ alapszervezeti közgyűlései

Az elmúlt héten tovább folytatódtak a KMKSZ alapszervezeti közgyűlései a Szövetség minden középszintű szervezetében. Mindegyik közgyűlésen az alapszervezeti elnökök számoltak be az elmúlt év eseményeiről.

Pallóban Timkó Gyula beszámolója után elnökváltásra került sor: az alapszervezet új elnöke Kerek Teodóra lett.

Bátfán a tagságnak Bódi Tünde a tavaly őszi parlamenti választásról, az oktatási-nevelési, valamint a magyar–magyar kapcsolattartási támogatásról és további terveikről szólt.

Őrdarmán Mackó István a beszámoló után elmondta, hogy egy játszótér építését szeretnék megpályázni a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének a segítségével. A helyi ukrán tannyelvű középiskolában kezdeményeznék a magyar nyelv fakultatív oktatását, a tiszapéterfalvai Kokas Banda meghívásával pedig táncházat szerveznének.

Tiszaágteleken Jávorszky Beáta a tagság alakulásáról és a támogató nyilatkozatok kapcsán végzett munkáról szólt, valamint arról, hogy szeretnék helyreállítani a templomkertben álló I. világháborús emlékművet a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-hez (BGA Zrt.) benyújtott pályázat révén.

Gálocsban Bocán Péter a múlt év egyik legjelentősebb eseményeként a falu temetőjének élősövénnyel történt körbevételét említette meg (a tövek megvásárlása a BGA Zrt. támogatásával valósult meg). Az elnök elmondta, hogy ősszel az EU Keleti Partnerség programjának keretében kicserélték az óvoda és az iskola nyílászáróit. Szeretnének egy focikupát szervezni a határ menti önkormányzatok csapatainak részvételével, valamint létrehozni egy játszóteret.

Ungtarnócon Kiss Klára a beszámoló után elmondta, hogy a tagság tervei között gyermeknap szervezése, valamint egy játszótér létrehozása szerepel. Az alapszervezet az elmúlt héten farsangi bált is szervezett, melyhez az élőzenét a tiszapéterfalvai Kokas Banda szolgáltatta.

Sislóc és Botfalva KMKSZ-alapszervezetei együtt tartották közgyűlésüket. A tagságnak Medve Andrea sislóci és Mikula Sarolta botfalvai KMKSZ-elnökök számoltak be. Szó esett a vízumkérelmek támogatásáról, a magyar–magyar kapcsolattartási és az oktatási-nevelési támogatásról, a kisösszegű pályázatokról, s arról, hogy Sislóc, Botfalva és Ungtarnóc együtt szeretne pályázni. Elhangzott, hogy az alapszervezetek tagsága bővült, de sajnos, kevés a fiatal.

Szürtében a tagság egyperces néma csenddel emlékezett meg az elmúlt egy évben elhunyt tagjairól, köztük a falu neves szülöttéről, Kolozsvári László festőművészről, a Révész Imre Társaság néhai tagjáról. Braun Éva elmondta, hogy augusztusban megszervezték a hagyományos Szent István-napi ünnepséget, no­vemberben pedig a református templomkertben, a második világháború és a sztálinizmus áldozatainak emlékművénél emlékeztek. A tagság aktív kulturális életet élt, s részt vett egy, a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület által kidolgozott kérdőíves felmérésben is.

Kisgejőcön Zseliczky István beszámolójában elhangzott, hogy tavaly a BGA Zrt.-nél nyert pályázat eredményeként felújították a második világháború és a sztálinizmus áldozatainak emlékművét. Tavaly az alapszervezet kárpátaljai emléktúrán is részt vett, ami jól sikerült, és idén megismétlik. Szeretnék elérni, hogy a község mentőautót kapjon, ehhez keresik a pályázati lehetőségeket.

Korláthelmecen Gortvay Gizella elmondta, hogy sok taguk jelen volt többek között a vereckei emlékmű újraavatásán, Szürtében a Zurgó együttes koncertjén, valamint az ungvári várban a Bercsényi-szobor avatásán, és két alkalommal is ellátogatott hozzájuk a tiszapéterfalvai Kokas Banda, mulatós-táncos hangulatot teremtve.

Nagygejőcön Györke Róbert számolt be arról, hogy az elmúlt évben a BGA Zrt.-nél nyert pályázat eredményeként sporteszközöket vásároltak a helyi labdarúgócsapat részére: a vásárlást adományával támogatta Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke is. Az idén a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének segítségével egy játszótér létrehozására is szeretnének pályázni.

Mezőgecsében Popovics Katalin beszámolójában a nyelvtörvényről szólt, kiemelve, hogy azt a település községi tanácsa az elsők között fogadta el a járásban. Értékelték a tavaly őszi parlamenti választást és annak eredményeit is. Elhangzott, hogy a KMKSZ-alapszervezet aktívan részt vállal a községi tanács által szervezett rendezvények szervezésében is.

Tiszacsomán Rácz János az elmúlt évet eseménydúsnak értékelte. Számos rendezvényt szerveztek, többek között gyermeknapot, az Árpád-kupa labdarúgótornát, valamint a honfoglalási emlékparkban tartott ünnepséget, Mikulás-napot, betlehemes találkozót. A közgyűlést megtisztelte jelenlétével Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke, megyei tanácsi képviselő, aki válaszolt a tagság kérdéseire.

Haláboron Kádár Szilvia elmondta, hogy tavaly farsangkor a helyi iskolásokat, karácsonykor pedig az óvoda kicsiny lakóit lepték meg ajándékkal. A közgyűlésen a tagság megbeszélte a tavaly őszi parlamenti választás eseményeit is.

Badalóban Balogh Zoltán számolt be a tavalyi év eseményeiről. Elmondta, hogy tavaly – és idén is – január első napján a templom külső falán elhelyezett Petőfi-emléktáblánál emlékeztek a forradalmár költőre. Szó volt a tagság létszámának alakulásáról, az elmúlt évi parlamenti választásról, a magyar–magyar kapcsolattartási támogatásról, az oktatási-nevelési támogatásról és számos más fontos kérdésről is.

Nagybégányban Szimcse­ra János a beszámolójában örvendetes eseményként említette meg, hogy tavaly Schmitt Pálnak, Magyarország volt köztársasági elnöke adományának köszönhetően teleházhoz jutottak. A tagság megvitatta a tavaly őszi parlamenti választásokat, valamint a jelenlegi ukrán belpolitikai helyzetet is.

Barkaszón Bimba Éva említést tett a tavaly nagyon szépre sikeredett március 15-i ünnepségről. Szeptember 2-án az alapszervezet a református egyházzal közösen szervezett ünnepséggel méltatta a község fennállásának 700 évfordulóját: a templomban lezajlott eseményen Tóth István, Magyarország beregszászi főkonzulja egy magyar nemzeti lobogót is átadott a barkaszóiaknak. Eredményesen működik a teleházuk is. Az alapszervezet a közeljövőben batyus bált szervez majd.

Szernyén Horkay Mária elmondta, hogy a KMKSZ közreműködésével a szernyei református egyház is részesült Schmitt Pál adományából, ami jelentősen hozzájárult a templom fűtési rendszerének kiépítéséhez. Az elnök kiemelte, hogy a község nagyon jó eredményt mutatott fel a tavaly őszi parlamenti választásokon. A KMKSZ-től az óvoda laminált padlót, a községi klub pedig anyagi támogatást is kapott, melyből szereplőruhákat vásároltak.

Tiszaújhelyben Boldog Ferenc elmondta, hogy tavaly a BGA Zrt. támogatásával hangszert vásárolhattak a gyerekeknek. Az iskola a Keleti Partnerség program keretében ablakokat és ajtókat kapott. Nyáron honismereti kirándulást szeretnének szervezni. Az elnökség feladata, hogy a fiatalokat jobban bevonja az alapszervezet munkájába.

Tiszaújlakon Bence Rudolf beszámolt arról, hogy május 20-án felavatták a Rákóczi-szabadságharc első győztes csatájában részt vett tiszaújlaki lakosok emléktábláját, megrendezték a KMKSZ egyik legfontosabb megyei rendezvényét, a Turul-ünnepséget, melyet gazdag szabadtéri programok követtek. A Schmitt-adományból pedig élőzenei koncertet szerveztek.

Karácsfalván Gorondi Albert elmondta, hogy a BGA Zrt.-nél nyert pályázatuk révén táncruhákat és hifitornyot kapott a községi tánccsoport. A KMKSZ falunévtábla-állítási programja keretében felavatták a helység címerével ékesített, impozáns, új, kétnyelvű településnév-táblát, és falunapot is tartottak. A parlamenti választásokon a karácsfalvaiak voksaikkal bizonyították magyarságukat, hiszen a községben a KMKSZ jelöltje, Kovács Miklós győzött.

Fancsikán Bák Ferenc az elvégzett munkáról szólva ismertette a 2012-es parlamenti választások eseményeit. Szó volt a vízumtámogatásról, a nyelvtörvényről, valamint az oktatási-nevelési támogatásról is. Schmitt Pál adományából a helyi magyar gyerekek oktatásában fontos szerepet betöltő vasárnapi iskola is részesült.

Mátyfalván Varjú Irén beszámolt a vízumkérelmek támogatásáról, a tagdíjbeszedésről és a tavaly őszi parlamenti választások eredményeiről. Az alapszervezet idén sportnapot szeretne szervezni.

Aknaszlatinán Szedlák Gyula pozitívumként említette meg, hogy a nyelvtörvény végrehajtása Aknaszlatinán nem ütközött akadályba. Augusztus 20-án a településen ismét megrendezték a KMKSZ egyik legnagyobb megyei rendezvényét, a Szent István-napi ünnepséget. A közgyűlésen szóba került a sóbánya, valamint a korábban nagy vihart kavart, Talaborfaluba történő kitelepítés kérdése is. Elhangzott, hogy az előzetes kormánytervet nem követte tömeges áttelepülés a magyarok részéről: a lakosok maradtak, ami a szülőhelyhez való ragaszkodást bizonyítja. Az információk szerint lehetséges, hogy a közeljövőben ismét megkezdődik a sókitermelés a bányásztelepülés környékén, ami reményt jelentene a helyi magyar férfiakat sújtó munkanélküliség orvoslására.

A közgyűlésen jelen volt Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, aki az ukrán és a magyar belpolitikai helyzetet vázolta. Kifejtette, hogy a Kulturális Szövetség jobb szereplésre számított a tavaly őszi parlamenti választásokon, ám a tömeges szavazateladások révén a mérleg serpenyője a magyarság érdekeivel ellentétes erők felé billent. Bár az eredmény ismert, a Szövetség a túlerővel szemben is becsülettel helyt állt, s a jövőben is azon fog munkálkodni, hogy minden körülmények között ellássa a kárpátaljai magyarság érdekvédelmét. Kovács Miklós a tagság kérdéseire is válaszolt.

Bustyaházán Franc András beszámolójában hangsúlyozta: fontosnak tartja, hogy egy olyan vegyes lakosságú településen, mint Bustyaháza, kölcsönösen emlékezzenek meg a két világháború áldozatairól, bármelyik oldalon is harcoltak. Felvetette egy 1848-as emlékhely kialakításának gondolatát is. A közgyűlésen jelen volt ifj. Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke, aki az emlékhely kialakításának kérdésében támogatásáról biztosította a tagságot. Ifj. Sari József arra kérte a jelenlévő szülőket és nagyszülőket, hogy a jelenleg magyar óvodába járó gyerekeket az óvoda befejezése után magyar első osztályba küldjék. Ennek lehetősége jelenleg Visken és Técsőn adott, de megoldást jelentene az is, ha a két helyi ukrán iskola valamelyikében magyar osztályt sikerülne létrehozni.

Huszton Puka Éva elmondta, hogy minden fontosabb nemzeti és történelmi eseményről megemlékeztek. Az alapszervezet szeretne Huszton magyar nyelvtanfolyamot indítani azon idősebb helyi magyarok számára, akiknek nyelvtudása a vegyes lakosú közegben töltött évtizedek alatt „megkopott”.

A településeken tartott közgyűléseken – járástól függően – jelen voltak az illetékes középszintek vezetői, illetve mindenütt megválasztották a küldötteket a megyei és középszintű közgyűlésekre.