149 éve született Houdini
Száznegyvenkilenc éve született Harry Houdini magyar származású amerikai bűvész, illuzionista.
Houdini 1874. március 24-én született Budapesten, Weisz Erik néven. Apja rabbi volt, aki fia születése után néhány hónappal vándorolt ki az Egyesült Államokba és a wisconsini Appletonban telepedett le.
Fia kisgyerekkorában cirkuszban látott egy mutatványt, melynek során kettéfűrészeltek egy nőt, ennek hatására
határozta el, hogy ő is bűvész lesz.
Rendszeres és igen alapos munkával, óriási szorgalommal képezte magát, a legtöbbet Jean-Eugene
Robert-Houdin francia mágustól tanult, akinek a tiszteletére vette fel a Houdini művésznevet.
Mindez nem akadályozta meg abban, hogy 1908-ban írjon egy könyvet Robert-Houdin leleplezése címmel,
amelyben lerombolta mesterének nimbuszát.
Cirkuszi trapézművészként kezdte pályáját, majd 1882-ben New Yorkba költöztek.
Itt iszonyú szegénységben éltek, a kis Erik újságot árult, cipőt pucolt. Nyolcévesen varietékben szerepelt, de
nem keltett túl nagy feltűnést (egyes források szerint nem is a kötélen, hanem kártyatrükkökkel operált). 1894-ben nősült meg, felesége, Wilhelmina Rahner később Beatrice Houdini néven színpadi asszisztense lett. Houdini nevét az 1900-as évek elejétől külföldön is egyre többen megismerték merész szabaduló-mutatványai révén.
A tejeskannától a koporsón és szekrényen át a börtöncella méretéig terjedő zárt terekből szabadította ki magát, láncok, kötelek, kézi bilincsek rabságából menekült meg.
Egy mutatványa alkalmával megláncolva ládába zárták, amelyet lelakatoltak, kötelekkel átkötöttek, majd súlyokkal terhelve csónakról a tengerbe süllyesztettek. Houdini a víz alatt kiszabadult és visszatért a
hajóra – otthon a fürdőkádban gyakorolt, így akár négy percig is képes volt lélegzetét visszatartani.
Egy másik szabadtéri produkciójában 23 méter magasban, fejjel lefelé lógva egy kényszerzubbonyból fejtette ki magát, másszor jégtömbbe fagyasztották, innen is sikerült élve kijutnia.
Szinte valamennyi amerikai börtönből megszökött, egy ízben a német Krupp Művek külön az ő számára készített speciális acélszerkezetet, de ebből is kiszabadult.
Számai oly nehezek voltak, hogy nemegyszer csupán pillanatokon múlt az élete, de szívesen vállalta a veszélyt. Az volt az ambíciója, hogy ő legyen minden idők legnagyobb bűvésze, s elmondható, ez a vágya teljesült is, híres szabadulásainak titkát sohasem fejtették meg.
Szenzációs produkcióival – 1918-ban például egy cirkuszban egy elefántot tüntetett el – hamar meghódította a közönséget, mutatványait általában több ezren figyelték. Titokzatos szabaduló-képességét részben hatalmas fizikai erejének, rugalmasságának és hajlékonyságának, részben a zárak, csomók és egyéb szerkezetek
felnyitásában szerzett különleges jártasságának köszönhette (az első zárat állítólag még kiskorában akkor nyitotta ki, amikor egy süteményt szeretett volna a konyhaszekrényből kicsenni)
1916 és 1923 között öt filmben mutatta be képességeit.
Idősebb korában erőteljes kampányt folytatott a hiszékenység, a sarlatánság, a gondolatolvasás, a szellemidézés és általában a „természetfölötti trükkök” ellen.
Kijelentette, hogy az ezeket a módszereket alkalmazó mutatványosok csalók, és valamennyi mutatványukhoz természetes eszközöket és különféle fogásokat, illuzionista trükköket használnak. E témakörben két könyvet is írt, a Csodavigécek és módszereik 1920-ban, az Egy bűvész a szellemek között 1924-ben jelent meg. Feleségével együtt azonban mégis vállalkozott egy spiritiszta „kísérletre”:
megállapodtak, hogy amelyikük előbb meghal, az megpróbál kapcsolatot teremteni életben maradt párjával. Lehet, hogy megpróbálta, mindenesetre özvegye 1943-ban, halála előtt kijelentette, hogy a kísérlet sikertelen volt.
Houdini 1926-ban még az Encyclopaedia Britannica számára írt cikket a bűvészetről, de még abban abban az évben hashártyagyulladásban meghalt. Egy előadásán ugyanis azzal hencegett, hogy hasfala annyira edzett, hogy minden behatást képes elviselni. Egy hallgatója ekkor figyelmeztetés nélkül kétszer megütötte, olyan szerencsétlenül, hogy pont a vakbelét találta el. Mint később kiderült, a szerv szétrobbant és mérgező anyagokat árasztott szét, amelyek gyulladást okoztak. Mivel Houdini fájdalmat nem érzett, aznap este még fellépett, ezért a műtétet csak késve tudták végrehajtani rajta.
Leghíresebb mai utóda David Copperfield, aki Budapesten is fellépett, de mások is, például David Blaine is az ő műfajában jeleskednek. Utóbbi 1999-ben hat napra temettette el magát egy átlátszó koporsóba, amelyet a víz alá süllyesztettek. Ennek a produkciónak a megvalósítását Houdini is tervezte, de halála megakadályozta benne. Az amerikai Rick Maisel 1992-ben két lábbilincset és öt kézbilincset is magára rakatott, majd hátrafelé mászva bepréselte magát a 70 centiméteres dobbal felszerelt ipari mosógépbe, amelyet be is kapcsoltak. Az egyperces mutatvány végén a győzelem jelét, a V-t mutogatta kifelé a dobból – időközben ugyanis a bilincseket már leoldotta magáról.
Houdini neve egyébként metaforává vált, a minden nehézséget túlélő politikai szereplőket gyakran emlegetik Houdini-típusként, alakja felbukkant Doctorow Ragtime című regényében is.
Forrás: MTI
Nyitókép: Wikimedia Commons