Kötelező magunknál tartani a személyigazolványt?

„A múltkor igazoltatott a rendőrség. Nem volt nálam a személyigazolványom, ezért megfenyegettek, hogy bekísérhetnek a rendőrségre, akár őrizetbe is vehetnek három napra, amíg tisztázódik a személyazonosságom. Figyelmeztettek, hogy mindig legyen nálam a »paszportom«. Valóban köteles vagyok mindig magammal hordani a személyigazolványomat, s tényleg őrizetbe vehetnek, ha nem teszem?”

– A hatályos jogszabályok senkit sem köteleznek arra, hogy mindenhová magával vigye a személyigazolványát. Ugyanakkor minden eshetőségre számítva mégsem árt, ha az ember a házából kilépve magához vesz valamilyen dokumentumot, amely igazolja a személyazonosságát. Ilyen dokumentum lehet a személyigazolványon kívül például a diákigazolvány, a katona- vagy nyugdíjas könyv is. A lényeg, hogy fényképes igazolvány legyen, s szerepeljen benne a nevünk.

Ami a rendőrségi őrizetbe vételt illeti, arról tudnunk kell, hogy két fajtája létezik: az adminisztratív őrizetbe vétel és az, amely valamely bűncselekmény elkövetésével van összefüggésben.

Ami az első fajtát illeti, Ukrajna Adminisztratív Jogsértési Kódexe értelmében a rendőröknek legfeljebb három órára áll jogukban őrizetbe venni az állampolgárt. Azonban erre is csak akkor kerülhet sor, ha az illető adminisztratív jogsértést követ el, s csak abban az esetben, ha az intézkedés elkerülhetetlen a) az adminisztratív jogsértés beszüntetése végett, amikor már minden egyéb befolyásolási lehetőséget kimerítettek; b) a jogsértő személyazonosságának megállapítására; c) az adminisztratív jogsértésre vonatkozó jegyzőkönyv felvétele céljából (amennyiben a jegyzőkönyv felvétele kötelező, de ez nem lehetséges a tetthelyen); d) az adminisztratív jogsértésekkel kapcsolatos tényállás időben és helyesen történő kivizsgálásának biztosításához, illetve az ilyen ügyekben hozott határozatok végrehajtása céljából. Amennyiben a fenti okok valamelyike miatt adminisztratív őrizetbe vételre kerül sor, arról kötelező jegyzőkönyvet felvenni az okok és körülmények feltüntetésével.

Bűncselekmény miatt valóban őrizetbe vehető a polgár legfeljebb 72 óra időtartamra, ez azonban elképzelhetetlen az adott esetben, hiszen a személyigazolvány otthon felejtése nem bűncselekmény. Sőt, tulajdonképpen még csak nem is adminisztratív jogsértés.

Nem árt azonban, ha az olvasó az őrizetbe vétel ezen fajtájával is tisztában van. Kétségtelen tény: még az alkotmány 29. paragrafusa is lehetőséget ad a rendőrségnek arra, hogy legfeljebb 72 órára akár bírósági végzés nélkül is őrizetbe vegyen bárkit. Ez a lehetőség azonban nem jelent egyet a rendőrségi önkénnyel. Erre az intézkedésre csak olyan személlyel szemben nyílik mód, akit szabadságvesztéssel büntethető bűncselekmény elkövetésével gyanúsítanak, s akkor is csak abban az esetben, 1) ha az adott személyt tetten érték bűncselekmény elkövetése, vagy annak kísérlete közben; 2) ha közvetlenül a bűncselekmény elkövetése után egy szemtanú, beleértve az áldozatot is, azt vallja, avagy a nyomok összessége a helyszínen arra utal, hogy éppen az adott személy követte el a bűncselekményt.

Ezenkívül az őrizetbe vétel bírósági végzés nélkül csak olyan kivételes esetekben lehetséges, mint például amikor az adott személlyel szemben egy bűnüggyel kapcsolatban már született bírói döntés valamilyen szabadságkorlátozó intézkedés, teszem azt házi őrizet alkalmazásáról, s az intézkedés megsértésének esete forog fenn.

De bármi legyen is a tényállás, ha a rendőrség bűncselekmény elkövetése miatt őrizetbe veszi, tudnia kell:

1) annak, aki őrizetbe vette, azonnal tájékoztatnia kell önt az őrizetbe vétel okáról, s hogy milyen bűncselekmény elkövetésével gyanúsítják, továbbá ismertetnie kell az őrizetes jogait, vagyis hogy joga van ügyvédhez, egészségügyi ellátáshoz; tehet vallomást, vagy gyanúsítottként megtagadhatja azt; azonnal értesíthet más személyeket őrizetbe vételéről és tartózkodási helyéről; követelheti az őrizetbe vétel jogosságának felülvizsgálatát stb.

2) az őrizetbe vételről kötelező jegyzőkönyvet felvenni, amelyet a jegyzőkönyv összeállítója és az őrizetbe vett személy ír alá. (Az őrizetesnek ilyenkor jogában áll a jegyzőkönyvbe foglaltatni panaszait jogainak esetleges megsértéséről az őrizetbe vétel során. Érdemes tudni, hogy a jegyzőkönyv másolatát ilyenkor megkapja az őrizetes és az ügyész is.);

3) az őrizetbe vétel után a rendőrség munkatársának kötelessége az őrizetest a bírósági szak előtti nyomozati szerv legközelebbi részlegére szállítani, ahol azonnal rögzítik az őrizetes érkezésének dátumát és pontos idejét, illetve egyéb adatait. Vagyis, ha önt beszállították a rendőrségre, udvariasan kérje meg a rendőrt, mutassa meg önnek, vajon feljegyezték-e érkezését a dátum és a pontos idő feltüntetésével. Amennyiben ez nem történt meg, a rendőrőrs látogatóinak jelenlétében jól hallhatóan követelje, hogy azonnal vegyék nyilvántartásba. Ezenkívül érdemes ragaszkodni ahhoz is, hogy azonnal biztosítsanak önnek lehetőséget arra, hogy kapcsolatba léphessen az ügyvédjével, vagy valakivel a családtagjai, rokonai közül.