Ma van az autizmus világnapja
Tizenhat éve, 2007. december 18-án nyilvánította április 2-át az autizmus világnapjává az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ).
A világnap célja: felhívni a figyelmet arra, hogy az emberek 1%-a autizmussal él, és hogy széles körű információt nyújtson erről az állapotról.
Az autizmus egy olyan állapot, mely eltérő idegrendszeri fejlődést eredményez. A hivatalos kifejezés az autizmus spektrumzavar, amely arra utal, hogy az autizmusnak nagyon sokféle megjelenési formája van. Az autista emberek másképp érzékelik a világot, mint mások, gyakran nehézségeik adódnak a mindennapi életben. Egy részük tanulási gondokkal szembesül, mások mentálhigiénés problémákkal küzdenek, és olyan is van, akinél az autizmus az előbbiektől eltérő módokon mutatkozik meg. Az autizmussal élő embereknek tehát különböző fajta támogatásra van szükségük.
Az autizmus okai máig nem tisztázottak, a mai napig folynak kutatások erről az állapotról, számos szakmai vitát indukál az autizmus. Se a kezelése, se a tünetek enyhítése körül nem egységes a nemzetközi álláspont. A kutatók nagyobb része azonban arrafelé hajlik, hogy genetikai, neurobiológiai, pszichológiai és környezeti hatások kombinációja ez az állapot. A genetikai háttér ̶ mint fejlődési rendellenesség ̶ mellett környezeti hatásként az ételallergiát, az immunrendszeri eltéréseket, az esetleges káros anyagok szervezetbe jutását vizsgálják.
Az autizmus spektrumzavart nem könnyű felismerni.
A legfeltűnőbb jelek a következők lehetnek a gyerekeknél:
- Nincs szemkontaktus, az emberi kapcsolatokat általában kerüli, és nem szereti az érintéseket.
- Túlságosan érzékenyen reagál a különböző hanghatásokra, vagy esetleg teljesen közönyösen reagál minden hangra.
- Nincs, vagy csak minimális a veszélyérzete, a fájdalomtűrő képessége eltér az átlagtól, minimális vagy egyáltalán nincs.
- A metakommunikációs jeleket nem érti – teljesen idegenül mozog a testbeszéd világában, a mimikát se olvassa, ahogy a gesztusokat se érzékeli.
- Az állandóságban érzi „komfortosan” magát, az állandóság megnyugtató módon hat rá. Berögzült dolgokhoz mindenekfelett ragaszkodik. A rutin megtörhetetlen, ha eltérést tapasztal, nagy ellenállást fejt ki.
- Se magától nem játszik szerepjátékot, se bevonni nem lehet, a társakkal való együttjátszást is kerüli.
- Hosszú ideig leköti egy-egy részlet, például egy forgó alkatrész valamely játékban.
- Ritmusos, ismétlődő mozgásokat végez, ismétel, ringatózik, hintázik előre-hátra.
- Hiányzik a mimika, és ha mégis beszél, akkor kifejezéstelen a beszédstílusa. Hangja monoton.
Rendszerint a gyermek közösségbe kerülése után kerül sor a diagnózis felállítására.
Enyhe fokú érintettség esetén a gyermek megfelelő módon integrálható óvodai, iskolai közösségbe, de lehet olyan fokú is az állapot, amely speciális környezetet igényel.
Becslések szerint a világon minden 68-ik, azaz 111.216.878 ember él autizmussal.
A statisztikai adatok nem tükrözik az autizmussal élők valós számát Ukrajnában. 2005-ben körülbelül 680 autista gyermeket regisztráltak.
2013-ban a legtöbb esetet (a regisztráltak 53,1%-át) Donyeck, Zaporizzsja, Lemberg és Harkiv megyében, valamint Kijevben diagnosztizálták. Míg a legkevesebb esetet Kárpátalján, Luhanszk, Rivne, Szumi, Ternopil, Cserkaszi és Csernyihiv megyében vették nyilvántartásba.
2017-ben már körülbelül 7 000 autista személyt regisztráltak. Orvosok elmondása szerint is ez csekély szám az ország lakosságát tekintve. Az autizmus Ukrajnában nem kap elegendő figyelmet.
2021-es adatok szerint csak Harkivban 605 gyermeket regisztráltak autizmussal.
Inna Szerhijenko, a „Jövő gyermekei” Alapítvány alapítója, az Autism-Europe nemzetközi egyesület képviselője elmondta, hogy becslések szerint több mint 75 000 autista gyermek élhet Ukrajnában.
Az Autism-Europe egy nemzetközi egyesület, amelynek fő célja az autizmussal élők jogainak előmozdítása és életminőségük javítása. Az Autism-Europe arra is törekszik, hogy növelje az autizmus tudatosságát és megértését a társadalomban – szerk.
Hozzátette: mai napig problémát jelent a diagnózis felállítása. A kisebb településeken és kisvárosokban praktizáló orvosok többsége mai napig nem ismeri fel az autizmus spektrumzavart.
Az autizmus világnapján a „Ragyogj kéken!” elnevezésű kampány keretében világszerte kék fényben világítanak meg ikonikus épületeket, például a londoni Big Bent, vagy a New York-i Empire State Buildinget. A kampány célja, hogy felhívja a figyelmet az autista emberek társadalmi elfogadására.