42 éve hunyt el Pilinszky János
42 éve, 1981. május 27-én hunyt el Pilinszky János költő, a XX. századi magyar irodalom egyik meghatározó alakja.
Pilinszky János 1921-ben született Budapesten, értelmiségi családba. Budapesten a piaristáknál érettségizett. Ezután jogot, magyar irodalmat és művészettörténetet tanult az egyetemen, de nem szerzett oklevelet.
1938-ban kezdett publikálni. Legelső verse Anyám címmel jelent meg.
A nagyon korai írásait kötetben nem jelentette meg.
Az Élet segédszerkesztőjeként dolgozott a második világháború alatt. 1944-ben katonaként szembesült a koncentrációs táborok szörnyűségeivel, ami egy életre nyomot hagyott a lelkében.
Első kötete 1946-ban Trapéz és korlát címen jelent meg, amivel a következő évben Baumgarten-díjat nyert. Hosszú ideig hallgatásra kényszerítették, ez idő alatt újságszerkesztőként az Új ember című lapnál dolgozott a katolikus egyháznak. Közben verses meséket írt, amiket Aranymadár címen jelentetett meg 1957-ben.
Korszakalkotó volt 1959-ben Harmadnapon című kötete, ami eredetileg a Senkiföldjén címet viselte, ám ahhoz, hogy kiadják, meg kellett változtatnia a kötet címét.
A ’60-as és ’70-es években sokat utazott, járt Nyugat-Európában és az USA-ban is.
1971-ben József Attila-díjat kapott.
1972-ben jelent meg Szálkák című kötete, 1976-ban a Kráter, 1980-ban az Életképek című színműve.
Ugyancsak 1980-ban tüntették ki Kossuth-díjjal.
Ekkoriban ismerkedett meg és szeretett bele Jutta Scherrer vallástörténészbe.
Életének utolsó évében házasodott meg, Ingrid Ficheuxot vette feleségül. Mindössze alig egy hónapot voltak házasok, amikor 1981. május 27-én, életének 60. évében elhunyt.
Pilinszky önmagát a következőképpen határozta meg:
„Én költő vagyok és katolikus”.
Hitét és művészetét ezzel akarta különválasztani, bár a kettő hatással volt egymásra. Szintén hatott rá Dosztojevszkij világa, Simone Weil haláltábort megjárt filozófus nézetei, és természetesen a Biblia.
Bár Pilinszky erősen el akarta határolni egymástól művészetét és a vallást, a költészetét mégis áthatja az Istenbe vetett hite, és az Istennel való kapcsolata, valamint saját élményei.
„Minden igazi mű a tékozló fiú történetének megismétlése”
– tartotta Pilinszky. Költészetében látható fejlődés áll: kezdte az egzisztencializmustól, majd a megváltatlan, végül a megváltott ember állapotára jutott.
Műfordító munkássága is jelentős. Hugo Von Hofmannsthal Elektraját, Heinrich Heine Hogy alhatol nyugodtan… című művét, Robert Burns A szent vásárját és Az ördög címére című művét, valamint a Mary Morisont, továbbá Pierre Emmanuel Novemberi száműzetését is ő ültette át magyarra.
Nyitókép: Fortepan / Hunyady József