Ülésezett a Magyar Református Egyház Közös Zsinata

Csütörtökön kezdődött a Magyar Református Egyház Közös Zsinata Budapesten, a Ráday Házban. Az esemény csütörtöki megnyitóján Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke köszöntötte az egybegyűlt tagokat és vendégeket. Szokás szerint a zsinat első napján a házigazda mutatkozott be, amely idén a Dunamelléki Református Egyházkerület.

„Legyen világosság!” (1Móz 1,3) – kezdte az ismertetést Balog Zoltán az egyházkerület jelmondatával. Hangsúlyozta: azért, hogy valóban világosság legyen, újra és újra neki kell futnunk. – Milyen jó átélni azt, amikor világosság van az ember szívében, amely a bibliai antropológia szerint nem egyszerűen a romantikus érzelmek központja, hanem az értelemnek, az érzelemnek és az akaratnak az egysége. Szeretnénk, hogy a világosság a szívünk mellett az életünket és a közösségeinket is betöltené. Ezért a világosságért azonban küzdenünk kell, hiszen ez nem a mi tulajdonunk, hanem az Isten Igéje adja számunkra, így újra és újra imádkoznunk kell érte – magyarázta.

Ezt követően a püspök ismertette a Dunamelléki Református Egyházkerület történetét, amelynek hivatalos megalapítása a XVI. századig nyúlik vissza. – Amennyiben az üdvtörténet szempontjából nézzük, akkor azt is mondhatnánk, hogy a világ keletkezése óta létezik a Dunamelléki Református Egyházkerület, hiszen Isten tervének része, hogy létezünk – mondta Balog Zoltán. Ezután az egyházkerület korábbi, nagy jelentőségű püspökeiről – például Szegedi Kis Istvánról, Török Pálról és Ravasz Lászlóról – ejtett szót.

Ezek után az egyházkerület szervezeti felépítését, intézményeit, szolgálatait mutatta be a püspök. Külön kiemelte a gondozó egyházközségek létrehozását, amelyek a szórványokban fogják össze a kisebb, fogyatkozó gyülekezeteket. Kiemelte az esemény helyszínének, a Ráday Háznak a történetét, amely korábban a tűz martalékává vált, és teljes mértékben újjá kellett építeni. A részleteket Veres Sándor főgondnok mutatta be egy videó segítségével, amely az épület leégésétől az újjászületett intézmény átadásáig foglalta össze a folyamatokat.

A nyitónap zárásaként a zsinati tagok és vendégek egy kárpátaljai presbitercsalád sarjának, a Liszt- és Kossuth-díjas Pál István Szalonna és bandájának, illetve a Magyar Állami Népi Együttes táncosainak közös előadását tekintették meg.

A rendezvényen Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke számolt be a Kárpátalján uralkodó helyzetről. Mint elmondta, a reformátusok 2023-ban meghirdették a reménység évét, amelynek a vezérigéjét Jób könyvének 14. részéből választották ki. „Még a fának is van reménysége: ha kivágják, újból kihajt, és nem fogynak el hajtásai. Ha elöregszik is gyökere a földben, ha elhal is a porban a csonkja, a víz illatától kihajt, ágakat hoz, mint a facsemete.” (Jób 14,7–9)

A püspök kiemelte, hogy idén lesz az egyházuk százéves, így a kijelölt igeszakasz nem csupán a háborúra, hanem az elmúlt évszázadra is utal, amely során az ott élő magyar reformátusok egyetlen esztendőt sem töltöttek még szabadon és békében – világított rá. A jelenlegi helyzetben a hála és a reménység az, amely felülírja a rettegést, a félelmet és a kilátástalanságot – folytatta. Hálát adtak a munkatársaikért, akik a rendszerváltás óta hirdetik az evangéliumot, illetve az oktatási intézményeikért, amelyekben jelenléti oktatás folyhatott egész évben. A háború kitörése után ezt csak azok tehették meg, akik rendelkeztek óvóhellyel. A református intézményekhez ilyenek nem tartoztak, de minden esetben tudtak bérelni vagy létrehozni egyet, többek között a Magyar Református Szeretetszolgálat támogatásával.

A zsinat ünnepi nyilatkozata ITT olvasható.

Forrás: reformatus.hu

Fotó: Hurta Hajnalka