Mi a liszterózis?

A liszteriózis egy bakteriális eredetű betegség, melynek kórokozója fertőzött élelmiszerekkel kerülhet be a szervezetünkbe. Enyhébb fertőzések esetén kezelésre általában nincs szükség, súlyosabb esetekben viszont több hetes antibiotikumkúra kell a gyógyuláshoz.

A liszteriózis legtöbbször enyhe tünetekkel jár együtt, sokan észre sem veszik, hogy betegek, azonban a legsúlyosabb esetekben akár halálos szövődményei is lehetnek. Különösen veszélyeztetettek a várandós kismamák, akiknél a megbetegedés rizikója és a súlyos komplikációk esélye is nagyobb.

A liszteriózis oka és kialakulása

A liszteriózis okozója a Listeria monocytogenes nevű, Gram-pozitív, pálcika alakú baktérium. Számtalan helyen megtalálható a környezetünkben, így a talajban, a vízben, az állati takarmányokban is kimutatható. Sok különböző élelmiszerben izolálták már, így tejtermékekben, nyers húsban és húskészítményekben, halakban és tengeri herkenytűkben, nyers zöldségekben és gyümölcsökben. Rendkívül ellenálló kórokozó, mely képes túlélni az élelmiszer-előkészítő folyamatokat és a hosszasabb tárolást is, a hűtést, a magas sótartalmú, a savas és a lúgos környezetet egyaránt. A kórokozó tulajdonképpen az élelmiszer-előállítási folyamat bármely szakaszában szennyezhet, már a betakarítás előtti időszaktól egészen addig, míg az asztalunkra nem kerül.

A Listeria monocytogenes az egészséges emberi szervezetben is jelen lehet, anélkül, hogy tüneteket okozna. A becslések szerint a populáció közel 5-10%-nak székletében kimutatható.

A liszteriózis szinte minden esetben a baktériummal erősen fertőzött élelmiszer elfogyasztása után alakul ki. Emberről emberre (a terhesség alatti eseteket kivéve) nem terjed. A kórokozó a gyomorsavnak is képes ellenállni, majd a bélrendszerbe kerülve a belek nyálkahártyáján telepszik meg és szaporodik el. A Listeria monocytogenes a szervezet más részeire is átterjedhet, így többek között a központi idegrendszert is érintheti a fertőzés.

Epidemiológia – Lisztéria-fertőzés

A liszteriózis a harmadik leggyakoribb, élelmiszerekkel terjedő betegségnek (ételmérgezésnek) tekinthető, és bár ritkább, mint a Salmonella vagy a Campylobacter okozta fertőzések, sokkal súlyosabb tüneteket okozhat és a szövődményei is komolyabbak. A becslések szerint az élelmiszerekkel terjedő fertőzések 1%-át okozza a Listeria monocytogenes.

A liszteriózis életkortól és nemtől függetlenül bárkit érinthet, azonban a betegség tünetei, súlyossága, lefolyása nagyon különböző lehet. Kiugróan magas a fertőzöttek aránya az 1 hónaposnál fiatalabb kisbabáknál és a 65 éven felülieknél.

• A kórokozó a világon mindenhol megtalálható. Az év bármely szakaszában kialakulhat a fertőzés, de a legtöbb esetet a nyári hónapokban diagnosztizálják.

Bár előfordulhatnak elszigetelt esetek, gyakoriak a több embert érintő liszteriózis-járványok is. Ezek okozói a leggyakrabban tejjel készült italok, salátafélék vagy gyümölcsök.

Az Európai Unióban az elmúlt évtizedekben (többek között az étkezési szokások változásai miatt) folyamatosan nő a lisztéria-fertőzések száma. 2015-ben 2206 megbetegedést regisztráltak Európában, és 270 haláleset volt a liszteriózishoz köthető. 

Liszteriózis rizikófaktorai

A liszteriózis mindenkinél kialakulhat, életkorra és nemre való tekintet nélkül. A legtöbb, egyébként egészséges felnőttnél a betegség lefolyása enyhe.

A liszteriózis komolyabb veszélyt jelenthet:

• a legyengült immunrendszerű emberekre (pl. transzplantáltakra)
• a krónikus betegekre (pl. a vese- vagy májproblémákkal küzdőkre, illetve a cukorbetegekre)
• a daganatos betegekre
• a 65 éven felüliekre
• az újszülöttekre
• a várandós kismamákra és a még meg nem született magzatokra

Liszteriózis a várandósság alatt

A várandós kismamáknál nemcsak sokkal nagyobb, akár tizenötszörös is lehet az esélye a betegség kialakulásának, de sajnos vetélést, kora- vagy halvaszületést is okozhat, ráadásul kiugróan magas arányban, az esetek 80 százalékában számítani kell valamilyen komplikációra. A liszteriózis azért is veszélyes a kismamák esetében, mert az anyuka sokszor nem is tapasztal meg magán súlyos tüneteket, de a magzatot mégis károsíthatja a fertőzés. Kutatások szerint annak is rendkívül magas a rizikója, hogy az újszülött fertőződik meg a liszteriózissal.

A liszteriózis a harmadik trimeszterben veszélyezteti a legjobban a kismamákat. A fertőződés esélye és a szövődmények kialakulásának rizikója nincs összefüggésben a kismama egészségi állapotával, vagyis még a tökéletes egészségnek örvendő hölgyekre is nagyon veszélyes a fertőzés.

Milyen ételek terjeszthetik a liszteriózist?

Minden, hűtést igénylő, hosszabb ideig hűtőben tárolt élelmiszer hordozhatja a kórokozót. A leggyakoribb lisztéria-források:

• előre elkészített, csomagolt, azonnali fogyasztásra kész élelmiszerek (kész szendvicsek, saláták)
• nyers, nem pasztőrözött tej és az abból készült termékek
• lágy sajtok (brie, camembert, feta)
• nyers húsok, nyers húsból készült ételek és húskészítmények
• nyers és füstölt halak
• nyers zöldségek, salátafélék (gyorsfagyasztott is!)
• gyümölcsök (sárgadinnye)
• csírák
• fagylaltok és jégkrémek

Liszteriózis tünetei

A betegség egészséges embereknél általában csak enyhe tünetekkel jár együtt:

• általános rosszullét és gyengeség
• láz
• izomfájdalmak
• hasmenés
• hasfájás
• fejfájás

A fokozott kockázatú egyéneknél, súlyosabb fertőzés esetén a tünetek is eltérőek lehetnek, ezek a központi idegrendszer érintettségére is utalhatnak:

• láz
• izomfájdalmak
• fejfájás
• nyaki merevség
• egyensúlyzavarok
• remegés
• zavarodottság
• izomgörcsök

Várandós kismamák esetén a tünetek lehetnek:

• influenzaszerű rosszullét, gyengeség, hőemelkedés
• izom- és ízületi fájdalmak
• has-, fej- és hátfájás

Az újszülöttkori liszteriózis tünetei lehetnek:

• meconiumos magzatvíz
• légzési nehézségek, szapora légzés, kapkodó és felületes légzés
• cianózis
• étvágytalanság
• láz
• nyűgösség
• izomgörcsök
• bőrkiütések

Liszteriózis diagnosztizálása

Mivel a liszteriózis tünetei vagy enyhék, vagy más fertőző betegségre emlékeztethetnek, a fokozottan veszélyeztetett csoportoknál mindenképpen lehetséges eshetőségként tekinteni rá, hogy az érintett minél gyorsabban megkaphasssa a megfelelő ellátást, így megelőzhetőek legyenek a súlyos szövődmények. Az egyébként egészséges érintetteknél a liszteriózis más ételmérgezésekkel összehasonlítva jóval ritkább, így általában akkor gyanakodnak erre a betegségre, ha járványszerűen egyszerre több betegnél is jelentkeznek a tünetek, és a más kórokozókra vonatkozó tesztek negatívak.

Liszteriózis kezelési lehetőségei

Az enyhe lefolyású, csak emésztőrendszeri tünetekkel járó fertőzés általában nem igényel gyógyszeres kezelést.

Súlyosabb esetekben a betegség intravénás antibiotikumokkal, elsősorban gentamicinnel, aminopenicillinnel, terhesség alatt amoxicillinnel vagy ampicillinnel (esetleg ezek kombinációjával) kezelhető. Az érintett szervrendszertől, a tünetek súlyosságától, a beteg általános egészségi állapotától függően az antibiotikum-kúra 2-3 héttől akár 4-8 hétig is tarthat.

Hogyan előzhetjük meg a liszteriózist?

A liszteriózist okozó baktérium 4 és 45 C-fok közötti hőmérsékleten képes szaporodni, elpusztításához (és így a fertőzés megelőzéséhez) ennél hidegebbre vagy melegebbre van szükség!

A fertőzés rizikójának csökkentéséhez tartsuk be az ételek elő- és elkészítésére vonatkozó higiéniás szabályokat:

• főzés, ételkészítés és evés előtt is mossuk meg a kezünket
• a friss zöldségeket, gyümölcsöket alaposan tisztítsuk meg elfogyasztás előtt
• ügyeljünk az ételkészítéshez használt eszközök tisztaságára is
• az ételeket jól süssük vagy főzzük át
• újramelegítésnél forraljuk át az ételeket
• a hűtőt lehetőleg állítsuk 5 fok alatti hőmérsékletre
• a hűtőszekrényben tároljuk külön a nyers, még elkészítésre váró, és a már elkészített vagy fogyasztásra kész élelmiszereket
• a fagyasztott ételeket kiolvadás után a lehető leggyorsabban dolgozzuk fel, és soha ne fagyasszuk újra
• várandós kismamáknak, kisgyermekeknek, legyengült immunrendszerű embereknek ajánlott kerülni a lágy sajtokat, a nyers, nem pasztőrözött tejből vagy húsból készült termékeket

Mit tehetünk otthon?

Egyébként egészséges embereknél a betegség lefolyása enyhe, gyógyszeres kezelésre, kórházi ellátásra általában nincs szükség. A gyorsabb gyógyulás érdekében érdemes:

• Minél több folyadékot (vizet, rehidráló folyadékot, hígított gyümölcslevet, zsírtalan hús- vagy zöldséglevest) fogyasztani!
• A lázat vagy izomfájdalmakat vény nélkül kapható láz- és fájdalomcsillapítókkal enyhíteni.
• Könnyen emészthető, kímélő ételeket enni, például reszelt almát, banánt, főtt rizst vagy főtt krumplit, vízzel készült zabkását, pirítóst, ropit vagy sós kekszet. A fűszeres fogásoktól tartózkodjunk.
• A gyógyulás ideje alatt ne együnk zsíros, nehezen emészthető ételeket.
• Kerülni a tejet és tejtermékeket, az alkoholt, a koffeintartalmú italokat

Forrás: EgészségKalauz

Nyitókép: Shutterstork.com