Április 12. – Az űrhajózás napja

Április 12-e az űrhajózás napja. Mintegy fél évszázada ostromolja az ember a világűrt, melyet magyarok is megjártak már.

1961. április 12-én Szovjetunióban bocsátották Földkörüli pályára a világ első embert szállító űrhajóját, fedélzetén Jurij Gagarin repülő őrnaggyal. A „Vosztok 1” 108 perces földkörüli útja akkoriban hihetetlen szenzáció volt.

Igazából már a kezdetektől érdekelte az embereket, hogy mi van odafönn. A babiloni torony is ,,égig érő”-nek indult… Aztán hosszú évezredek után Newton volt az, aki kiszámította, hogy bizonyos körülmények között föld körüli pályára lehet állítani tárgyakat. A huszadik század lett aztán az űrhajózás százada. Az orosz K. Ciolkovszkij és az amerikai R. Goddart rakták le 1910-ben a rakétatechnika elméleti és gyakorlati alapjait. Az igazi áttörést Werner von Braun munkája hozta, és megszületett a vegyi hajtóanyagú, többfokozatú rakétahajtómű. Ez az eszköz már képes volt elérni az első kozmikus sebességet (7,9 km/s ), és Föld körüli pályára juttatni műholdakat és űrhajókat.

Kezdetben az űrhajózás igazából a hidegháború egyik ,,fegyvere” volt. 1957 októberében repült a szovjet Szputnyik-1, de már 1958 januárjában az amerikai Explorer-1 is. 1957-től 1961 áprilisáig több mint 50 sikeres és sikertelen űrrakéta-kísérlet történt. Végül is, ahogy már mondtuk, 1961 április 12-én a Szovjetunió nyerte a verseny első szakaszát. A Vosztok-1 megkerülte egyszer a Földet, egészen 302 km-nyire távolodott el tőle, és 108 percig tartott az utazás. Jellemző, hogy már május 5-én az első amerikai is eljut az űrbe, igaz, csak 15 percre. 1962. február 20-án a Mercuri-Atlas-6 rakéta John Glennel a fedélzetén majdnem 5 órát tölt az űrben, és háromszor kerüli meg a Földet.

Az ún. Szputnyik-schock (az a tény, hogy elsőnek az oroszok juttattak – és hozták is vissza – élő embert az űrbe, nem pedig az amerikaiak) eredményezte az Apollo-program meghirdetését 1961 májusában (egy hónappal Gagarin útja után!). Az Apollo-program alapgondolata egyszerű: ,,Ha már nem mi jutottunk elsőnek az űrbe, a Hold azért a miénk”. Sikerült is. Az Apollo-11 1969. július 20-án embert juttatott a Holdra. Ezután az amerikaiak még öt alkalommal jutottak el a Holdra.

Ez idő tájt már az űrverseny lefutottnak látszott. A NASA (amerikai légügyi és űrhajózási szervezet) nagy technológiai fölényre tett szert, és itt meg kell még valamit említeni:

Az ,,emberes” űrutazásokon kívül megszámlálhatatlan mesterséges holdat, közismert elnevezéssel szatellitet jutattak Föld körüli pályára. Nemcsak katonai célokat szolgálnak, hanem kommunikációs eszközök is, de meteorológiai és geológiai, valamint egyéb célokra is felhasználják. Ezek teszik lehetővé a műholdas tv-rendszerek, a telefonok és a globális helymeghatározó rendszerek (GPS) működtetését is. Ide tartoznak az űrtávcsövek is.

Időközben a Vénuszra és a Marsra is érkeztek űrszondák. Keringő egységek és leszálló modulok is. A Vénuszt a szovjetek ,,hódították” meg elsőként a Venera-7 leszállóegységével 1970 decemberében, és küldtek mérési adatokat és képeket is a ,,Föld nővéré”-nek a felszínéről.

Hamar felmerült az ,,űr benépesítésé”-nek gondolata is. Ez egyelőre csak űrállomásokat jelentett. 1973 májusában az amerikai Skylab-1 (űrlaboratórium) kezdte a sort. Több mint 6 évig működött többszöri legénységváltással. Összesen 34 981-szer kerülte meg a Földet, és a fedélzetén kezdődött meg a tényleges világűri tudományos-kutató munka. Négy Skaylab-project valósult meg összesen. Az utolsó nagy pánikot keltett, mert ,,majdnem a fejünkre esett”.

Időközben enyhült a hidegháború, és megvalósult az Apollo-Szojuz közös amerikai-szovjet űrvállalkozás is 1975-ben.

Új fejezet nyílt az űrhajózásban, amikor többször használatos eszközöket fejlesztettek ki. Addig a hordozórakéta, ami a hasznos terhet: űrhajót vagy űrszondát kijutatta a Föld körüli térbe, csak egyszeri használatra készült. Nagyobb része elégett a Föld légkörében, a többi eleme pedig ,,űrszemétté” vált. A Spaceshuttle (űrsikló) jelentette a megoldást. Az első működő űrsikló a Columbia nevet kapta, és 1981. április 12-én indult első útjára. Nyilvánvalóan nem véletlenül napra pontosan 20 évvel az első űrutazás után! A spaceshuttle alapelve egyszerű. Segédrakétákkal kilövik, mint egy klasszikus rakétát, visszatéréskor pedig úgy száll le, mint egy repülőgép. Ez teszi lehetővé a többszöri felhasználását és az űrbe szállítandó hasznos teher fajlagos költségének csökkentését. A Columbia tragikus balesetéig 37 szer repült.

Több mint négyszázan jártak a kozmoszban, köztük 1980. május 26-án a magyar Farkas Bertalan is („űrturistaként” pedig Charles Simonyi kétszer is).

Minden utazás közül azonban mégis a legkiemelkedőbb Gagariné volt.Utazása az egész világot ámulatba ejtette, mivel ő volt az első ember, ki kijutott a világűrbe, új korszakot nyitva ezzel az emberiség történetében. A történelmi repülését követően a 27 esztendős fiatalember valóságos világsztár lett. A Világegyetem polgára, ki örök időkre úgy vonult be a történelembe, mint orosz ember.

A 108 perces földkörüli út akkoriban hihetetlen szenzáció volt, az azóta eltelt negyvennégy év alatt viszont oly hatalmas mértékben fejlődött az űrtechnika, hogy ma egy többhónapos űrutazás sem rázza fel különösebben a világ közvéleményét.

Még eseményszámba ment, amikor 1963-ban az első szovjet űrhajósnő, Valentina Tyereskova felrepült, mit csak közel húsz év elteltével ismételtek meg.

Mára pedig olyan közvetlen kapcsolatunk lett a világűrrel, hogy szinte fel sem tűnik, hogy a televíziózáshoz, az időjárás-előrejelzéshez, a termésbecsléshez, a tengeren bajba jutott emberek felkutatásához a Föld körül keringő műholdak százait használjuk segítségül.

Gagarin repülésével a két nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok számára is nyilvánvalóvá vált, hogy az űrhajózás új katonai, technikai, gazdasági lehetőségeket kínál. Hozzá is láttak a kozmosz meghódításához. John Kennedy elnök 1962 májusában még azt is közhírré kiáltotta, hogy amerikai ember lesz az első, aki még az évtized vége előtt a Holdra teszi a lábát. Elhatározását megvalósítás követte, hiszen Neil Armstrong 1969. júliusában eljutott a Holdra.

Az első űrutazás után hét évvel, 1968. március 27-én Jurij Gagarin egy MIG-15 repülőgéppel végrehajtott rutinszerű gyakorlórepülés során lezuhant és életét veszítette. Egyes híresztelések szerint nem baleset áldozata lett. 34 éves volt. Feleségét, Valentinát és két lányát hagyta maga után. A világhíres űrrepülő pedig még ma is köztünk lehetne. Az elmúlt hónapban, március 9-én ünnepelte volna hetvenegyedik születésnapját. Emléke azonban nem halványult, hiszen első világűrbe tartó repülésének dátumán az űrhajózás napját ünnepeljük.