Emlékkonferencia és emléktábla-avatás az első ugocsai tanfelügyelő emlékére

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Nagyszőlősi Járási Középszintű Szervezete április 20-án emlékkonferenciát és emléktábla-avatást szervezett Aczél László, az első Ugocsa megyei tanfelügyelő emlékére. A nagyszőlősi KMKSZ-iroda üléstermében tartott, a pedagógus életéről és munkásságáról szóló rendezvényt előadásával gazdagította, illetve jelenlétével megtisztelte a tanfelügyelő szülővárosából, Kunszentmiklósról érkezett vendégek csoportja, köztük Bődi Szabolcs, Kunszentmiklós polgármestere, Balogh Mihály helytörténész, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM) nyugalmazott főigazgatója, Tóth Péter, Radnóti-díjas versmondó és Honti Roland, a H.É. zenekar vezetője, valamint Milován Sándor, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője.

A meghívott vendégek között jelen volt Tóth István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja, Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnök asszonya, Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke.
Megteremtve a rendezvény hangulatát, Tóth Péter Petőfi Sándor Búcsú Kunszentmiklóstól című versét adta elő. A konferencia első felszólalója, Balogh Mihály helytörténész „Egy név a Kun Lisztából, avagy Aczélok Kunszentmikóson” című előadásában mesélt Kunszentmiklós mezőváros kialakulásáról, természeti viszonyairól, hírességekről, akik megfordultak a városban, illetve a helység szülötteiről, az Aczélokról.
Aczél László 1849. január 3-án született első gyermekként. Tanulmányait részben szülővárosában, részben Debrecenben, a református főiskolán végezte. Bölcsészeti és jogi tárgyakat hallgatott, bírói vizsgát is tett, de igazán a pedagógia érdekelte. Több beszámolót, cikket írt a témakörben. Munkássága folytán figyelt fel rá Trefort Ágoston, az akkori közoktatásügyi miniszter, és az újraszervezett Ugocsa megyei tankerület királyi tanfelügyelőjévé nevezte ki.

Ezt követően Milován Sándor számolt be Aczél László ugocsai életéről. Eszerint a kinevezés után a tanfelügyelő Nagyszőlősre költözött, ahol megismerkedett az egyik itt élő Perényi család ifjú leányával, Perényi Lujzával. A szerelmesek között tíz év korkülönbség volt, de ez nem akadályozta boldogságukat. Aczél László felkeresett minden egyes tanintézményt a kerületében: óvodákat, állami és egyházi iskolákat, leány-fiú neveldéket). Mindent feljegyzett, amit látott, az iskolaépület méreteit, felszerelését, az ott tanuló gyermekek számát, magasságát, súlyát – minden apró részletet. Pontos, precíz, több nyelven beszélő, humoros ember volt. Kitartó munkájával számos pozitív eredményt ért el az ugocsai tanintézményeknél.
Az életrajzi adatközlések mellett Barta József, a KMKSZ Nagyszőlősi Járási Középszintű Szervezet elnöke számolt be arról, honnan jött az ötlet a konferencia megvalósításához. Szeretett férje halálát követően Perényi Lujza kriptát emelt a nagyszőlősi Fekete-hegyen, amely a mai napig ott áll a hegyoldalon. Az idő vasfoga és a sírrablók átkos „munkája” következtében romos állapotba került a hatalmas, elnyűhetetlennek látszó kripta. Pályázati lehetőség révén sikerült felújítani a kriptát és készíttetni egy emléktáblát. Így született meg az ötlet, hogy nagyobb körben is ismeretté tegyék Aczél László életét, munkásságát.
A zárthelyi konferencia után az előadók és a hallgatóság kivonult a kriptához. A helyszínen Bődi Szabolcs, Kunszentmiklós város polgármestere és Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke tartott megemlékező és összekovácsoló beszédet. A beszédeket követően a két felszólaló leleplezte a kriptára helyezett emléktáblát, és a helyi egyházak képviselői egy-egy imádsággal adóztak a királyi tanfelügyelő emlékének.