Magyar képviselők az ET-ben a vallási közösségek elleni erőszakról

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének strasbourgi ülésszakán a szerdai vitanapon a vallási közösségek elleni erőszak témájában hozzászólt Kalmár Ferenc András KDNP-s, Szabó Vilmos szocialista, valamint Gaudi Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő.
Kalmár egyebek közt azt hangsúlyozta, hogy az egészségügyi intézményekben az orvosokat, illetve a személyzet más tagjait nem szabad meghurcolni, illetve gúny tárgyává tenni, ha nem hajlandóak végrehajtani olyan beavatkozást – mint például abortuszt -, ami ellenkezik vallási meggyőződésükkel.
A KDNP-s képviselő hasonló jellegű problémát vetett fel az oktatással kapcsolatban: elfogadhatatlannak nevezte, hogy tanárokat saját vallási meggyőződésükkel ellentétes felfogású oktatói tevékenységre kényszerítsenek, például a különböző szexuális irányultságok megítélésével kapcsolatban.
Kalmár kitért arra is, hogy Romániában még most sem oldódott meg teljes mértékben a kommunista időszakban kisajátított egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának az ügye.
Szabó Vilmos a vallási közösségek elleni erőszak témájában – az olasz néppárti Luca Volonte által – készített jelentés kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország pozitív és negatív példát is szolgáltatott az elmúlt időszakban.
A jó példa, hogy a magyar kormány az Európai Unió soros elnökeként 2011. június 1. és 4. között sikeres konferenciát szervezett Gödöllőn a keresztény-zsidó-iszlám párbeszéd témájában.
Több probléma is van viszont a magyar parlament által a vallásszabadságról és az egyházak jogállásáról elfogadott törvénnyel – mondta az MSZP-s képviselő. Szerinte a törvényt sok hazai és nemzetközi bírálat érte, és a magyar alkotmánybíróság is megsemmisítette. A magyar kormány azonban a törvényt a kritikák figyelembe vétele nélkül, változatlan formában az alaptörvény részévé tette, ami – mondta – „nyilvánvalóan elfogadhatatlan”.
Gaudi Nagy Tamás e témában elhangzott felszólalásában elfogadhatatlannak nevezte, hogy Románia a mai napig csak töredékét szolgáltatta vissza az elkobzott egyházi javaknak. A jobbikos képviselő felvetette a szerbiai, délvidéki magyarok elleni atrocitások ügyét is, mivel ezen támadások egy része – mint azt hangsúlyozta – miséről hazafelé tartó hívők, templomok és felekezeti temetők ellen irányult. Ugyancsak utalt a Kárpátalján néhány hete ukrán soviniszták által véghez vitt erőszakos cselekményekre, amelyek templomok környékén kokárdát viselő fiatalok és nemzeti ünnepen résztvevő hívők ellen irányultak.
Forrás: MTI