A rendes éves szabadsághoz való jog

„Cégünknél mindenki egyszerre, nyáron akar szabadságra menni, ami képtelenség. Állandó viták folynak arról, hogy kit mennyi szabadság illet meg. Kérem, foglalja össze, mit kell tudni a szabadságolás jogi szabályozásáról, ki hivatott dönteni ebben a kérdésben!”

– Kezdjük azzal, hogy a munkaszerződés alapján dolgozó munkavállalókat legalább 24 napi rendes éves szabadság illeti meg. Az első évben a munkavállalók csak az egy adott vállalatnál megszakítás nélkül ledolgozott hathónapnyi munkavégzést követően vehetik ki ezt a 24 napot, a továbbiakban viszont a soros munkaéven belül már bármikor megadható a szabadság.

Vannak azonban olyan munkavállalói kategóriák, amelyek az első évben már a hat hónap megszakítás nélküli munkavégzés feltételének teljesülése előtt megkezdhetik rendes éves szabadságuk letöltését. Ilyenek többek között a 18. életévüket be nem töltött személyek, a rokkantak, a terhességi és szülési szabadság előtt álló, vagy a szülésen már átesett nők, valamint a két vagy több 15 évesnél fiatalabb, esetleg rokkant gyermeket nevelő nők. Ugyanilyen elbírálás alá esnek azok a férfiak, akiknek a felesége terhességi vagy szülési szabadságon van, illetve azok a munkavállalók, akik szanatóriumi-gyógyüdülési beutalóval rendelkeznek stb.

A törvény kimondja: az adott vállalat, hivatal vagy intézmény vezetőjének a feladata összeállítani a szabadságolás éves rendjét, amelyről kötelessége tájékoztatni a munkavállalókat. A szabadságolási rend összeállításakor egyaránt figyelembe veszik a termelés avagy az ügymenet zavartalanságának biztosításával összefüggő szempontokat, és a munkavállaló egyéni szempontjait is.

Arról, hogy a szabadságolási rendben vagy grafikonban megjelölt időkereten belül a munkavállaló pontosan mikor töltheti le szabadságát, az érintettnek munkaadójával kell egyeztetnie. A szabadság megkezdésének pontos dátumáról a munkaadónak legkésőbb két héttel a szabadságolási rendben szereplő dátum előtt írásban kell tájékoztatnia a munkavállalót.

Mindenképpen a számukra megfelelő időpontban csupán a 18. életévüket be nem töltött személyeknek, a rokkantaknak, a terhességi és szülési szabadság előtt álló, vagy a szülésen átesett nőknek, valamint a két vagy több 15 évesnél fiatalabb, esetleg rokkant gyermeket nevelő nőknek, a gyermekeiket egyedül nevelő szülőknek, gyámoknak és nevelőszülőknek, katonák házastársainak, a munka és a háborúk veteránjainak adható ki a szabadság.

Az oktatási intézmények vezetőinek és munkatársainak az első és az azt követő években is a nyári vakáció idején adják meg teljes, legfeljebb 56 napos szabadságukat függetlenül attól, hogy mikor álltak munkába.

Egyes tisztségekben, illetve szakmákban dolgozó személyek hosszabb szabadságra jogosultak. Például 24 és 28 nap közötti szabadság jár azoknak a munkavállalóknak, akiknek tevékenysége a bányászattal, kohászattal, energetikai ágazattal, erdőgazdálkodással stb. van összefüggésben. Az I. és II. rokkantsági kategóriába tartozó személyek szabadsága 30 naptári nap, a III. kategóriába tartozóké 26. A 18 évnél fiatalabbaknak 31 napos szabadság jár.

Tudnunk kell, hogy a rendes éves szabadság mellett bizonyos személyek pótlólagos éves szabadságra is jogosultak, például az egészségre káros, nehéz vagy rendkívüli munkakörülmények között dolgozók. Az ilyen pótlólagos szabadságot a munkavállaló saját belátása szerint kiveheti a rendes éves szabadságával együtt, de külön is. Azonban a rendes éves szabadság és a pótlólagos szabadság együttes időtartama nem haladhatja meg az 59 napot, a földalatti bányákban dolgozók esetében pedig a 69 napot.

Amennyiben a munkaadó megtagadja a rendes éves szabadság megadását, vagy csak rövidebb szabadságot biztosít, esetleg más módon vét a szabadságolásra vonatkozó jogszabályi előírások ellen, önnek jogában áll panasszal fordulni a munkaadótól független megyei territoriális állami munkafelügyelethez vagy a szakszervezethez.