A szomorú zene sokat dobhat az ember közérzetén

Egy friss kutatás szerint a szomorú zene – bármilyen műfajú legyen is – sokat dobhat az ember közérzetén.

Egy dal különböző jellemzői, beleértve a ritmust, a műfajt, a hangszereket és a dinamikát, negatív érzelmeket válthatnak ki a hallgatókban, mondta Dr. Tara Venkatesan, az Oxfordi Egyetem kognitív tudósa a Health.comnak. Egy új tanulmány szerint viszont viszont hiába leszünk búsak a szomorú zenétől, ezáltal mégis jobb lesz a kedvünk, mert úgy érezhetjük, hogy nem vagyunk egyedül a problémáinkkal.

„Úgy gondoljuk, hogy a szomorú zene képes a kötődés érzését kelteni a hallgatóban, attól függetlenül, hogy valóban szomorúságot okoz-e nála vagy sem. A kapcsolódás érzése a fontos, nem maga a szomorúság az, amitől nagyszerű élmény lesz a hallgatásuk” – magyarázta Dr. Venkatesan, a tanulmány egyik szerzője a portálnak.

Ugyanígy tudunk kapcsolódni a másikhoz például azáltal, ha egy fájdalmas szakításról beszél. Ilyenkor minket mint hallgatót is elfoghat a szomorúság, látva a másik kétségbeesését és magányát, de egy idő után úgy érezhetjük, hogy különleges kapcsolat, kötődés fűz össze a másik féllel.

A vizsgálat két részből állt. Az elsőben a kutatók arra akartak rávilágítani, hogy az érzelmek kifejezése a zene egyik fontos értéke. Közel 400 résztvevőnek adtak leírást négy különböző dalról, köztük

Egy dal, amely „mély és összetett érzelmeket közvetít”, de „technikailag nagyon hibás”;
Egy dal, amely „technikailag hibátlan”, de „nem közvetít mély és összetett érzelmeket”;
Egy dal, amely „mély érzelmekkel teli” és „technikailag hibátlan”;
Egy dal, amely érzelemmentes és „technikailag hibás”.

A résztvevőket arra kérték, hogy rangsorolják a számokat az alapján, hogy melyek testesítik meg „azt, ami a zene lényege”.

Azt találták, hogy a résztvevők az érzelmi kifejezést jobban értékelték, mint a technikai profizmust. A magas érzelmi töltésű dalokat, még a kisebb technikai értékűeket is sokkal nagyobb arányban választották.

Kísérletük második részében a szerzők 450 új résztvevőt kértek meg arra, hogy értékeljék, mennyire érzik a kötődést, amikor olyan zenét hallgatnak vagy beszélgetésekben vesznek részt, amelyek 72 különböző érzelmet fejeznek ki, köztük inspirációt, szerelmet, szomorúságot, megvetést stb.

Azt találták, hogy azok az érzelmek, amelyek beszélgetés során kötődést keltenek, egyben azok az érzelmek is, amiket korábban a zene „lényegének” neveztek : szomorúság, szerelem, öröm, magány és bánat.

Továbbá a résztvevők szerint a szomorú érzelmeket, például a szenvedést és a kétségbeesést kifejező dalokat kellemetlen hallgatni, de mégis megragadják annak lényegét, hogy miről szól a zene. Ráadásul tartalmas, kötődést eredményező beszélgetéseket tesznek lehetővé.

„Másképp mondva, akár élvezzük a szomorú zenét, akár nem, értékeljük, mert általa úgy érezzük, mások is hasonló cipőben járnak” – magyarázta Venkatesan.

Más kutatások szerint az emberek szomorú zenét hallgatnak minden különösebb motiváció nélkül, ha szeretik ezt a zenét vagy a bandát. Sőt, egy 2014-es tanulmány kiemeli, hogy a résztvevők közel egyharmada akkor hallgatott szomorú dalokat, amikor jó hangulatban volt.

Minden az egyéntől függ

Dr. Shannon Bennett szerint ugyanakkor az, hogy elszomorít-e a szomorú zene, egyénenként változhat. Például valakiben visszahozhat egy bizonyos emléket, ami miatt rossz lesz a kedvünk.

„Ha az adott dalt összekötöttük valamilyen élménnyel, akkor valódi szomorúságot okozhat. De szerintem az egyéntől függ, hogy mennyire erős ez az érzelem, meddig tart, és az, hogy mihez kezd vele” – magyarázta Dr. Bennett a portálnak.

Ez egybevág egy 2016-os kutatással, amely szerint a szomorú zenét hallgató emberek a negatív gondolkodás körforgásába kerülhetnek. Ezek a dalok ugyanis gyakran arra késztetik őket, hogy szomorú emlékekre vagy negatív gondolatokra koncentráljanak. Dr. Venkatesan szerint ez ugyanakkor az egyén mentális egészségi állapotától függ: van, akinél más érzelmeket vált ki a szomorú zene. Példaként egy korábbi kutatást hozott, ahol három fő kategóriát állapítottak meg azzal kapcsolatban, mit éreznek az emberek a bánatos daloktól: gyász, melankólia és a keserédes szomorúság.

„Míg a gyász főként negatív érzelmekből állt, mint a kétségbeesés, addig a melankólia és a keserédes szomorúság vegyesebb érzelmekből állt, mint a vágyakozás és a nosztalgia. Sőt pozitív érzelmeket is magukba foglalnak, mint a nyugalom és az öröm” – magyarázta a Health.comnak

Sokat segíthet a zene

„A zene által gyakorolhatjuk azt, hogy szembenézünk az érzelmeinkkel, akkor is, amikor ez nehéz. De ez érzelmileg igazából nagyon hasznos. Ezt az érzelmi kitettséget terápiákon is alkalmazzák: segít megélni azokat az érzelmeket, amiket nem feltétlenül akarunk” – mondta Dr. Bennett.

Egyes tanulmányok szerint a szomorú zene hallgatása az „érzelmi közösség” érzését kelti, amikor az énekessel vagy a zeneszerzővel osztozunk a szomorúság érzésében

Dr. Venkatesan szerint ebben az esetben a szomorú dalok hallgatása egyfajta virtuális kapcsolattartásként működhet, amely segíthet az embereknek abban, hogy elfogadva, megértve és kevésbé magányosnak érezzék magukat.

Más tanulmányok szerint a szomorú dalok hallgatása lehetővé teszi, hogy kapcsolatba kerüljünk önmagunkkal és elgondolkodjunk saját érzelmi tapasztalatainkon, ami segíthet a hangulatunkon. Venkatesan azt is megjegyezte, hogy a zene általánosságban mély hatást gyakorol az agyunkra és a fiziológiánkra, és ezért a hangulatunkat is befolyásolhatja.

Egyes kutatások szerint például a relaxációs zene a stressz csökkenéséhez vezethet.

Bennett megjegyezte, hogy ugyanúgy, ahogyan egy szomorú dal bánatot idézhet elő, úgy a zenével pozitív érzelmi állapotot is előidézhetünk. Vannak olyan módszerek is, amelyekkel az emberek pozitív viselkedésformákat választhatnak, amelyek a pozitív érzelmi állapot irányába mozdíthatják el őket.

„Remélem, hogy ez a kutatás segít az embereknek felismerni, hogy a szomorúsággal nincs semmi baj. De vannak olyan dolgok, amelyekkel segíthetünk túllépni rajta” – mondta Bennett a portálnak.

Forrás: hazipatika.com