Hantavírus, foltos láz, ótvar – íme néhány betegség, amit állatoktól kaphatsz el

Számos betegséget adhatnak át nekünk az állatok, egyik-másik akár végzetes is lehet.

Az úgynevezett zoonózisos, vagyis az állatok közvetítésével elkapott betegségek baktériumoktól, vírusoktól, parazitáktól vagy gombáktól származhatnak. A Live Science gyűjtéséből válogattunk.

Veszettség: vírus okozta fertőzés, amely a veszett állatok testváladékaival, főként nyálával terjed. A legfélelmetesebb emberi betegségek egyike. A vírus az agyvelőbe, illetve központi idegrendszerbe jutva gyakorlatilag minden esetben halálos kimenetelű agyvelőgyulladást okoz.

A trichinellózis, akkor terjed át az emberre, ha valaki rosszul főtt, illetve nyers vaddisznó vagy sertéshúst fogyaszt, amely a Trichinella spiralis orsóféreg lárváit hordozza. Általában a kezdeti tünetek közé tartozik a hasmenés, hányinger, hányás, gyomorfájdalom, láz és fáradtság, de ízületi fájdalmat, bőrviszketést, székrekedést és köhögést is okozhat.

A macskakarmolási betegség macskáról emberre terjedő fertőzés. Jellemzően az állat karmolása vagy harapása nyomán kialakuló sérülés a behatolási kapu. Ennek helyén bőrtünetek tűnnek fel, majd később láz,  fejfájás és nyirokcsomó-megnagyobbodás is jelentkezhet. A betegség rendszerint kezelés nélkül is meggyógyul, súlyos forma az immunrendszer károsodása esetén, például HIV-fertőzöttekben alakulhat ki.

Különféle kampósféreg-fertőzések terjedhetnek át kutyákról és macskákról emberre, a parazita petéi az állat székletével kerülnek a környezetbe. Általában bőrpírt és viszketést okoz, idővel vörös foltok jelenhetnek meg, amelyek nyomon követik a lárvák mozgását a bőr alatt. A viszketés és a fájdalom több hétig is eltarthat, amíg a lárvák elpusztulnak.

A madárinfluenza vírusok rendszeresen keringenek madarakban és más állatokban, de ritkán érintik az embert. A fertőzött madarak nyálukon, nyálkahártyájukon és székletükön keresztül terjeszthetik a vírust. Az emberek úgy kaphatják el, hogy a vírust a szemükbe, orrukba, szájukba juttatják, vagy belélegzik. A betegség okozhat enyhe, influenzaszerű tüneteket, lázat, hányingert vagy hasmenést, előidézhet azonban sokkal súlyosabb állapotot is. 2003 januárja és 2024 között 23 országban közel 890 humán fertőzést jelentettek a madárinfluenza H5N1 altípusával, közülük 463 volt halálos.

Rendkívül ritka ugyan, de szintén igen veszélyes a herpesz B vírus, ami a fertőzött makákómajmok harapásával, karmolásával terjed. Emberben a tünetek influenzaszerűnek indulnak, majd izomkoordinációs problémákká és légzési nehézségekké durvulnak. A ritka fertőzés a kezeletlen esetek 70 százalékában halálhoz vezet.

Az akvárium granuloma egy ritka bőrfertőzés, amelyet a pangó sós és édesvízben, például tavakban vagy akváriumokban található Mycobacterium marinum okoz. A baktériumok bejuthatnak a bőrön keresztül, de nem terjednek át emberről emberre. Létezik rá antibiotikumos kezelés, de akár két évig is eltarthat a fertőzés teljes megszüntetése.

A pestis a középkori Európában több millió ember haláláért volt felelős, az utóbbi évszázadokban azonban egyre ritkábbá vált. A betegség tünetei – láz, hányinger, hidegrázás, izomfájdalom és megduzzadt nyirokcsomók, úgynevezett buborékok – a fertőzött állattal vagy bolhával való érintkezés után 2-8 nappal jelentkeznek. A közelmúltban arról számoltunk be, hogy Oregonban egy macska fertőzte meg a gazdáját.

Az Ebola a vírusos vérzéses lázak csoportjába tartozó megbetegedés, a 70-es évek óta ismerjük, számtalan formája van. A fertőzést a beteg emberrel vagy annak holttestével közvetlenül érintkezve lehet elkapni, de majmokkal, gyümölcsdenevérekkel, erdei antilopokkal és disznófélékkel való érintkezés révén is átterjedhet az emberre. A betegség az esetek 60-70 százalékában halállal végződik, de a korai ellátás csökkentheti a kockázatot. Jó hír viszont, hogy létezik egy vakcina, amely az Ebola vírus egyik törzse ellen hat, a kutatók pedig azon dolgoznak, hogy további oltásokat fejlesszenek ki a többi törzsre is.

A Lyme-kór kullancs által terjesztett bakteriális fertőzés, amely az esetek túlnyomó többségében jóindulatú, sokszor magától is gyógyul. Legismertebb tünete a jellegzetes bőrpír, de kialakulhatnak miatta neurológiai, mozgásszervi panaszok is. Emberről emberre a Lyme-kór nem terjed, a fertőzés semmilyen módon nem adható át. 

Ha nem pasztőrözött tejterméket eszel vagy iszol, fennáll a brucella-fertőzés vagy a brucellózis veszélye. Ez egy olyan baktérium okozta betegség, amely eredetileg állatokat érint, de hét típusa közül négy emberekre is átterjedhet. Legsúlyosabb esetben vérmérgezésszerű állapotot okoz, de előfordulhat miatta vetélés is. A fertőzés lehet tünetmentes, de okozhat influenzára és reumás betegségre emlékeztető panaszokat is. Tünete lehet a rossz közérzet, az anorexia, a fejfájás, a depresszió, az ízületi gyulladás és a láz. Antibiotikummal az esetek többségében kezelhető.

A toxoplazmózist egy – macskában élő – parazita okozza, és az esetek döntő többségében teljesen tünetmentes. Akkor van mégis jelentősége, ha várandós nő fertőződik meg vele, a parazita ugyanis a méhlepényen áthatolva a magzatnál agyvelő-gyulladást okozhat. Terhesség alatt tehát érdemes erre is laboratóriumi tesztet végezni.

A leptospirózis a vad- és háziállatok fertőző betegsége, amely ritka, de igen súlyos. Az ember akkor kaphatja el, amikor fertőzött állatokkal, vizeletükkel, vagy azzal fertőzött földdel, illetve vízzel kerül kapcsolatba. Hazánkban is előfordul, évente 30-40 esetet ismernek fel. Bizonyos szakmák képviselői, mint például a földművesek, erdészek, vadászok, állatorvosok, favágók, rizsföldeken dolgozók, katonák, kísérleti állatokkal foglalkozók vagy az állatkerti gondozók az átlagnál veszélyeztetettebbek.

A sziklás-hegységi foltos lázat akkor lehet elkapni, ha megcsíp egy Rickettsia rickettsii baktériumot hordozó kullancs. Kiütést, lázat és fejfájást okoz, és ha nem ismerik fel és kezelik időben, a fertőzés akár halálos is lehet. Az amerikai kutyakullancs, a sziklás hegyi erdei kullancs és a barna kutyakullancs egyaránt terjesztheti a foltos lázat, ami leggyakrabban Észak-Amerikában fordul elő.

A lépfene vagy anthrax bakteriális fertőző betegség, mely természetes körülmények között melegvérű állatokat betegít meg, de a fertőzött állatokból származó ételek fogyasztásával, vagy az állati bőrben, szőrben, gyapjúban vagy bőrben található spórák belélegzésével emberek is elkaphatják. A halálozási arány eltérő, de kezelés nélkül a legsúlyosabb formája – az inhalációs lépfene – szinte mindig végzetes kimenetelű.

A zikavírus-fertőzés – amit a szúnyog terjeszt – egy rövid lappangási idő után megjelenő akut, influenzaszerű kórkép. A fertőzés sokszor teljesen tünetmentes, ha jelentkeznek panaszok, azok többnyire enyhe láz, izom- és ízületi fájdalmak. A betegek különösebb kezelést nem igényelnek, de a várandós nőkre különösen nagy kockázatot jelent. A terhesség idején ugyanis a magzatot komolyan károsítja, mikrokefáliát, tehát kisfejűséget okoz, aminek következtében a kicsik agyállománya alig fejlődik ki. 

A Hantavírus a vérzéses lázak közé tartozó betegség. Mivel a fertőzést mezei egerek vizelete és széklete terjeszti, a kirándulók, mezőgazdasági munkások, terepen mozgó katonák nagyobb kockázatnak vannak kitéve, de hazánkban csak elvétve fordul elő. A fertőzések száma enyhe telek után megemelkedik, mert olyankor a rágcsálók nem pusztulnak el, így jobban szaporodnak és nagyobb eséllyel kerülnek kapcsolatba emberekkel. A betegség elvileg emberről emberre is terjedhet, de erre a gyakorlatban nincs példa, kizárólag állat közvetítésével juthat be az emberi szervezetbe. A tünetek az enyhe influenza tüneteihez hasonlóan kezdődnek, de a tüdő később megtelhet folyadékkal, ami rendkívüli módon megnehezítheti a légzést. Az esetek többségében az érintett betegek felépülnek. 

Az ótvar igen fertőző, felületes, gennyes bőrbetegség, mely elsődleges fertőzésként legtöbbször a gyermekek arcán jelentkezik, de bármely életkorban kialakulhat. Jelentőségét az adja, hogy a veséket érintő, súlyos szövődménye lehet. Az egészséges bőrön is található mikroorganizmusok (gombák, baktériumok) egy része segít távol tartani a szervezettől a valódi kórokozókat. Ha a bőr megsérül, a mikroorganizmusok bejutnak a szövetekbe, és gyulladást okozhatnak. Bőrsérülést eredményezhet állatharapás, rovarcsípés vagy bármilyen a bőr felületét károsító tényező.

Forrás: hazipatika.com