Iskolaválasztás kisebbségben: nyelvmegtartás és/vagy érvényesülés?

A gyermekeik számára többségi tannyelvű iskolát választó határon túli magyar szülők motivációit elemző kutatás esettanulmányait mutatták be június 26-án Budapesten.

A Nemzetpolitikai Kutatóintézet szervezésében megtartott szakmai fórumon előbb oktatáskutatók ismertették azoknak a vizsgálatoknak az eredményeit, melyek arra irányultak, hogy felmérjék: milyen dilemmákkal kerülnek szembe azok a kisebbségi magyar szülők, akik gyermeküknek iskolát, és ezzel együtt oktatási nyelvet választanak. Az elemzők főként arra fókuszáltak, hogy felvázolják azokat az érveket, elképzeléseket, tévhiteket és kényszerpályákat, melyek következményeként egyre több magyar kisiskolást íratnak szüleik a magyar tannyelvű iskola helyett az államnyelven képző intézményekbe.
A kutatási beszámolókat követően felkért hozzászólók, szakértők fejtették ki véleményüket a témával kapcsolatban, és keresték közösen a megoldás lehetséges útjait. Abban valamennyien egyetértettek, hogy az iskola- és tannyelv-választás kérdésköre összetett, ám arra kell törekedni, hogy a döntési helyzetbe kerülő szülőnek ne a nyelvmegtartás vagy érvényesülés között kelljen választania, hiszen az anyanyelv megtartásának nem szabad kizárnia a társadalmi integrációt.
Kárpátaljáról két előadás hangzott el a fórumon. Ferenc Viktória, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola egykori végzőse, aki ma már a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa a Beregszász városában elvégzett kutatásának eredményeit vázolta. Séra Magdolna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa, a Rákóczi–főiskola volt diákja pedig egy beregrákosi vizsgálat tapasztalatait foglalta össze. Mindkét előadásból kiderült, hogy az ukrán tannyelvű iskola mellett határozók döntéseinek hátterében nem alaposan megfontolt érvek, hanem az állami nyelvpolitika által sugallt olyan megalapozatlan sztereotípiák állnak, mint például az, hogy „az ukrán nyelv megtanulása a boldogulás legfőbb záloga”. A valóságban azonban a többségi nyelvű iskolában tanuló magyar gyermekek túlnyomó része megtanul ugyan ukránul, ám a legtöbb tantárgy (matematika, történelem, irodalom) tanulásában behozhatatlan hátrányba kerülnek anyanyelvükön tanuló kortársaikhoz képest.
A szakmai tanácskozáson Kárpátaljáról meghívottként részt vett és megosztotta gondolatait, javaslatait a jelenlévőkkel Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke, Csernicskó István, a beregszászi felsőoktatási intézmény rektorhelyettese, valamint Páll László, Beregrákos és Kajdanó református lelkipásztora is.