Nyugat-nílusi láz: augusztus eleje óta 41 estet regisztráltak Ukrajnában
A nyugat-nílusi láz néven ismert vírusbetegséget a nyugat-nílusi vírus okozza, amely szúnyogcsípéssel és vérrel terjed. A megfertőződött emberek 80%-a nincs is tudatában, hogy elkapta a vírust, más esetekben lázzal és bőrkiütéssel jár, míg súlyosabb esetekben azonban agyhártya- és agyvelőgyulladás is előfordulhat.
Az elsődleges vírusgazdák a vadmadarak, közöttük szúnyogok révén terjed, az emberre vagy más állatokra is szúnyogcsípés útján kerül át a kórokozó. Emlősök (lovak, macskák) és emberek csak véletlenszerűen kerülnek a fertőzési láncba. A vírus nagy távolságokra a költöző madarak révén jut el. A nyugat-nílusi láz terjesztői döntően a madár- és embervért egyaránt kedvelő szúnyogfajok, például a Culex pipiens szúnyogfaj, amik vadmadarakról, háziasított madarakról, más háziállatokról viszik át a fertőzést az emberre vagy más emlősökre. A vírus emberről emberre vagy állatról emberre közvetlenül, cseppfertőzéssel nem terjed.
A vírus Afrika, Európa, a Közel-kelet, Nyugat- és Közép-Ázsia, Óceánia és az utóbbi időben már Észak-Amerika egyes területein honos. Európában elsősorban a déli államokban gyakori (Spanyolország, Olaszország, Görögország, Ciprus), ám a közép-európai országokban, így Magyarországon és Ukrajnában is rendszeresen előfordul. Az elmúlt években kialakultak már járványok Romániában és Szerbiában, de történtek megbetegedések Csehországban is.
Augusztus eleje óta Ukrajnában 41, év eleje óta pedig 50 laboratóriumilag igazolt nyugat-nílusi lázas esetet fedeztek fel. Nyáron egy esetet regisztráltak Poltava megyében, a többi esetet pedig Kijevben és Kijev megyében vették nyilvántartásba. Az ukrán fővárosban már 3 halálos áldozatot követelt a vírus.
A nyugat-nílusi vírussal fertőzöttek kb. 80 százaléka tünetmentesen vészeli át a fertőzést. Ebben az esetben is vélhetőleg életre szóló immunitás alakul ki a megfertőződést követően. A betegek hozzávetőleg 20%-ánál a fertőzést követő néhány napon belül vagy legfeljebb 2-3 hét múlva jelentkeznek a tünetek.
A nyugat-nílusi láz enyhe tünetei nem specifikusak, más vírusfertőzésekre is jellemzőek:
- láz,
- fejfájás,
- fáradtság és rossz közérzet,
- izomfájdalom (myalgia),
- bőrkiütések (főleg gyermekeknél: maculopapulosus, roseola),
- émelygés és hányás,
- nyirokcsomó-megnagyobbodás,
- kötőhártya-gyulladás.
A megbetegedés szövődménymentes esetekben 1-2 hét alatt specifikus kezelés nélkül is gyógyul.
A fertőzöttek legfeljebb 1 százalékában alakul ki súlyos szövődményként agyhártyagyulladás, illetve agyvelőgyulladás. A központi idegrendszert érintő betegségek tünete a hirtelen kialakuló magas láz, tudatzavar, erős fejfájás, görcsök, járászavar lehet. Az idegrendszeri tünetek kialakulásáig 3 hét telhet el. Az agyi érintettség kialakulása esetén a megbetegedés halálozási aránya magas (CDC adatok szerint 17%), fokozottan veszélyeztetettek a gyermekek, az 50 év feletti felnőttek, az immunkárosodott betegek és más súlyos krónikus betegségekben szenvedők (daganat, cukorbetegség, vesebetegség).
Hogyan lehet védekezni a nyugat-nílusi láz ellen?
A vírus elleni oltóanyag nem áll rendelkezésre. A jelenlegi egyetlen fegyver a vírus ellen a szúnyogcsípés elleni védekezés. Ehhez a legfontosabb a szúnyogirtás, a szúnyogok számára kedvező körülmények felszámolása a lakókörnyezetben, szúnyogháló és szúnyogriasztók használata.
Az Ukrán Egészségügyi Minisztérium Népegészségügyi Központjának tájékoztatása szerint, amennyiben szúnyogcsípést követően valaki észleli magán a tüneteket, mielőbb forduljon orvoshoz.