Regionális önkormányzati választás kezdődött Csehországban
Regionális önkormányzati és részleges szenátusi választás kezdődött pénteken délután Csehországban.
A voksolás hagyományosan két napon át tart: pénteken délután kettőtől este tízig, szombaton pedig reggel nyolctól délután kettőig lehet szavazni. A választásra jogosultak száma mintegy nyolcmillió.
A nagy árvíz sújtotta települések polgármesterei néhány napja a választás elhalasztására kérték a kormányt, amely ezt elutasította. Petr Fiala miniszterelnök szerint erre már nincs törvényes lehetőség, ráadásul a halasztás megkérdőjelezhetné a voksolás legitimitását. Vít Rakusan belügyminiszter azt mondta, hogy mintegy 40 településen, ami több mint 200 választókörzetet jelent, vannak gondok a választás lebonyolításával, de az állam ehhez segítséget nyújt az önkormányzatoknak.
Csehország 6250 településén összesen több mint 14 ezer választókörzet van.
Az önkormányzati választáson dől el, hogy ki fogja irányítani a következő négy évben a 13 csehországi régiót, amelyeknek meghatározó szerepük van például az egészségügyi ellátás vagy a közlekedési infrastruktúra karbantartása és fejlesztése terén.
A legutóbbi, 2020-as regionális önkormányzati választáson az Andrej Babis vezette, most ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom a 13 régióból tízben győzött, de végül három régióban tudta megszerezni az elöljárói tisztséget, illetve a többséget a regionális tanácsokban. Négy éve az ANO összesen 178 mandátumot szerzett a 675 lehetségesből.
Idén a mandátumokért 8269 jelölt versenyez. A mostani kormánykoalícióból legutóbb a Polgári Demokratikus Párt (ODS) és a Kalózpárt egyaránt 99 mandátumot, a Polgármesterek és Függetlenek (STAN) 91, a kereszténydemokrata KDU-CSL 53, a TOP 09 párt pedig 19 mandátumot kapott.
A részleges szenátusi választáson a 81 tagú parlamenti felsőház egyharmada, 27 mandátum újul meg. Az eredménytől függetlenül a parlamenti felsőházban ezután is megmarad a kormánykoalíciós többség. A 27 mandátumért most 169 jelölt indul, helyenként átlagban hatan.
Míg a cseh alsóházba arányos, addig a felsőházba a többségi elv alapján választanak. A képviselői mandátum négy-, a szenátori hatéves.
Tekintettel az árvíz sújtotta települések bonyolult helyzetére, a kormány öt településen teljes egészében magára vállalta az önkormányzatok helyett a választás lebonyolítását, mintegy 30 településen pedig a szokásosnál nagyobb segítséget nyújt az önkormányzatoknak.
A szenátori mandátum megszerzéséhez az első körben a leadott szavazatok több mint felét kell megszereznie valamelyik jelöltnek, ha ez nem sikerül, akkor a legtöbb szavazatot szerzett két jelölt az egy hét múlva sorra kerülő második körben újra összeméri erejét. A második körben az egyszerű többség is elég a győzelemhez. Az első körben általában csak egy-két jelölt jár sikerrel.
A regionális önkormányzati és a szenátusi választás iránt az összes csehországi választás közül általában a legalacsonyabb az érdeklődés. A részvétel a múltban többnyire 30 és 40 százalék között mozgott.
Forrás: MTI
Nyitókép: 24tv.ua