Bármikor robbanhat az ukrán bomba

Könnyen lehet, hogy Ukrajnában hamarosan kritikussá válik a helyzet.

Elemzők szerint a költségvetési bevételek és a jegybanki tartalékok csökkenése miatt gyakorlatilag egy hajszál választja el őket a folyó fizetési mérleg válságtól. A kormány túlzott optimizmusa és az elhibázott gazdaságpolitikai lépések miatt a lakosság is komoly problémákkal küzd.

Júniusban Ukrajna 1,1 milliárd dollárnyi eurókötvényt törlesztett, aminek következtében jegybanki devizatartalékai hatéves mélypontra süllyedtek, vagyis külső sebezhetősége óriási, ráadásul az év végéig lejáró 5 milliárd dollárnyi devizaadósságot valahonnan pótolnia kell, ami a jelenlegi nemzetközi pénzpiaci környezetben valószínűleg egyáltalán nem lesz könnyű.

Az ukrán feszültségek a pénzpiaci folyamatokból tisztán láthatók. A tízéves ukrán állampapírok hozama idén 4 százalékpontot emelkedett, a CDS-felár tekintetében (az európai országok közül) már csak Görögország és Ciprus előzi meg, a befektetők ugyanis érzik a kormány felelőtlen gazdaságpolitikájában rejlő veszélyeket.

Sokan az IMF-megállapodásban látják a megoldást, bár egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy a kormány nem képes és talán nem is akar eleget tenni a követelményeinek, ami számos népszerűtlen intézkedés meghozatalát jelentené, ideértve a lakossági gázár-emelést. Elemzők szerint Ukrajna befektetői megítélése IMF-megállapodás hiányában tovább romolhat, ez pedig a hrivnya gyengüléséhez és az állampapírhozamok további emelkedéséhez vezethet. A Capital Economics elemzői a 12 százalékos év végi hozamszintet sem tartják kizártnak.

Ilyen környezetben azt hinnénk, hogy a kormány kész mindent megtenni a problémák megoldása érdekében, a valóság azonban nem egészen ez. Abban mindenki egyetért, hogy az adórendszerben jelentős változásokra lenne szükség, a jelenlegi elnök, Viktor Janukovics azonban olyan milliárdos üzletemberek támogatását élvezi, akik valószínűleg nem néznék jó szemmel, ha tisztességes adófizetésre kényszerítenék őket, miközben az átlagemberek terhei folyamatosan nőnek, és egyre rosszabb életkörülmények között élnek.

Nemrégiben napvilágot látott egy olyan törvénytervezet, amelynek célja az lenne, hogy valamiféle gátat szabjon az offshore cégek gátlástalan profitszerzési törekvéseinek. Ha Janukovics aláírja a tervezetet, akkor az exportcégeknek kevesebb lehetőségük lesz, hogy a reálisnál alacsonyabb áron kínálják termékeiket. Az intézkedésnek köszönhetően éves szinten több milliárd dollárral nőhetnének a költségvetés bevételei, az ellenzékiek azonban nem elégedettek. Azt kifogásolják, hogy azokra a jelentős exportőrökre, amelyek Janukovics-közeli üzletemberek érdekeltségébe tartoznak, egyelőre nem vonatkozna az intézkedés, ők ugyanis 2018-ig mentességet kapnának. Az említettek között vannak Ukrajna elsőszámú acél- és gyógyszeripari szereplői, de a legnagyobb gabonaexportálók is.

Közben Alexander Klimenko, adóügyi miniszter maga ismerte el, hogy az offshore cégek mekkora kárt okoznak a költségvetésnek. A miniszter szerint a kieső bevételek éves szinten az egy milliárd dollárt is elérhetik, ami egyáltalán nem meglepő, tekintettel arra, hogy a fémipari termékek és gabonák 60 százaléka jellemzően valamilyen offshore cégek keresztül hagyja el az országot.

Emiatt persze nem csak a költségvetés szenved. A lakosság így vagy úgy, de érzi, hogy valamit nem csinál jól a kormány. Bár a többség hozzászokott ahhoz, hogy minden évben van néhány nap, amikor nélkülöznie kell például a ma már a legalapvetőbb szolgáltatások közé tartozó meleg víz ellátását, a hír, hogy idén ez akár egy hónapig is eltarthat, sokakat meglepett, és ez csak egy a számos probléma közül. Nemrégiben közterület fenntartók zárták el az ország keleti felében található Sztrij városának legforgalmasabb útját, mivel hónapok óta nem kaptak fizetést, Lviv városának iskolát pedig állítólag megfosztották a felújítására szánt pénzektől. A kormány azonban cáfol, sőt Janukovics az állami kiadások növeléséről beszél.

Elemzők szerint azonban nem lenne csoda, hogy a kormány még a fennálló fizetési kötelezettségeinek sem tudna eleget tenni, a növekedési pályát illetően ugyanis túlságosan optimista. Kijev 3,4 százalékos növekedésre számít idén, szemben az EBRD által várt fél százalékkal, az eddigi adatok alapján pedig nagyon úgy tűnik, hogy az utóbbi reálisabb. Az első negyedévben 1,1 százalékkal zsugorodott a GDP, az ipari termelés volumene pedig egy éve folyamatosan csökken, és csak júniusban 5,7 százalékot esett.

Annak ellenére, hogy a kormány sorra kapja a figyelmeztetéseket, a pénzügyi tárca egyik szakértője nemrégiben azt mondta, hogy előrejelzéseit csak a harmadik negyedéves adatok közzétételét követően vizsgálja felül. Az eddigi adatok szerint az első félévben 22,5 milliárd hrivnya volt a hiány, szemben a tavalyi első féléves 6,7 milliárddal.

A harmadik negyedéves adatokig azonban csaknem egy teljes negyedévet kell várni, ami egy ilyen, pattanásig feszült helyzetben nagyon hosszú idő. Kérdés, hogy addig észbe kap-e a kormány, és ha igen, akkor képes-e olyan intézkedéseket hozni, amelyekkel megakadályozhatná, hogy tovább fajuljon a helyzet. Egy esetleges válság valószínűleg alaposan megviselné az ukrán pénz-és tőkepiacokat, a reálgazdasági károkról nem beszélve.

Forrás: portfolio.hu