Jó tanácsok hőség idejére

Már igencsak benne járunk a nyárban, s a meleg évszakban időről időre hőhullámok söpörnek végig szűkebb pátriánkon is, amikor a hőmérő higanyszála a déli órákban még árnyékban is jóval +30 Celsius-fok fölé emelkedik, a tűző napon pedig úgy érezhetjük, mintha szinte elolvadna a testünk. A hőség idején megnő a hőguta, a napszúrás, a kiszáradás veszélye, s különösen veszélyeztetett csoportoknak számítanak a 65 év feletti idős emberek, a kisgyermekek, a szív- és érrendszeri, a légzőszervi, illetve az anyagcsere-betegségekben szenvedő polgárok. Mit tehetünk hát azért, hogy elkerüljük a hőség negatív hatásait?

Ajánlatos hűtenünk otthonainkat, illetve a munkahelyek helyiségeit. Éjszakánként szellőztessük ki lakásainkat, kora reggel az irodahelyiségeket, napközben pedig zárjuk be az ablakokat, eresszük le a rolettákat, húzzuk be a függönyöket, hogy a szó szoros értelmében zárjuk ki otthonainkból, valamint az irodai szobákból a nappali forróságot. A szellőztetéskor azonban vigyázzunk arra, hogy a légmozgás ne legyen gyors, ne legyen huzat, mert ez káros hatással van az ízületekre, s meg is fázhat, náthás is lehet az ember. Napközben megfelelő megoldásnak számít a helyiségek légkondicionálása, de ügyeljünk a légkondicionáló berendezés karbantartására, tisztítására, a hőfokot pedig úgy állítsuk be, hogy 5-7 Celsius-fokkal legyen alacsonyabb a kinti hőmérsékletnél. A ventillátorok használata is jó, de csak addig a pontig, míg a belső tér hőmérséklete +35 Celsius-fok alatt van. A ventillátorok keverik a meleg levegőt, s a légmozgás elvonja a meleget a szervezettől.

A kiszáradás megelőzése végett a napi átlagos 2-2,5 liter folyadék helyett igyunk mégegyszer ennyit, vagy akár többet is. Lehetőleg kerüljük a tömény szeszes italokat, a borfogyasztást is csökkentsük, ne igyunk se túl hideg, se forró innivalót. Az ideális ital hőség idején az a folyadék, mely legfeljebb 6 százalék cukrot tartalmaz, alkoholmentes, hőmérséklete pedig +12 és 15 Celsius-fok között mozog. A legmegfelelőbbek az ásványvizek, melyek olyan ásványi elemeket és sókat tartalmaznak, melyek pótolják az izzadás közben elvesztett, ám a szervezet számára fontos ásványi anyagokat, s ugyancsak jó hatásuk van a gyógy-, illetve a gyümölcsteáknak. A fizikai munkát végzők félóránként fogyasszanak folyadékot. Az idősek különösen hajlamosak a kiszáradásra, ha keveset isznak, könnyen felborulhat a folyadékháztartásuk, besűrűsödik a vérük, s az amúgy is meszesedő, szűkülő erekben könnyen kialakulhat a trombózis. Hetvenéves kor felett akkor is inni kell, ha nem szomjas az ember. A kisgyermekek szintén könnyen kiszáradhatnak, ezért a szülőknek gyakrabban kell itatni őket, és a szokásosnál is többet kell inniuk.

Az italok jó megválasztása mellett fontos az ételek jó megválasztása is. Forró levesek helyett ajánlatos a hideg gyümölcslevesek fogyasztása. A forró napokon 15 százalékkal csökken szervezetünk energiaigénye. A kalória- és zsiradékdús ételek (panírozott, bő zsiradékban sütött húsok, zsíros pörkölt, fánk, lángos, belsőségek) fogyasztása fokozza a verejtékezést, amellett emésztési zavarokat és rossz közérzetet okoz. Ezért együnk inkább halat, sovány baromfi- vagy sertéshúst, köretként pedig párolt zöldségeket, illetve salátaféléket a rizs vagy a főtt burgonya mellett. Kisétkezésekkor fogyasszunk zöldpaprikát, paradicsomot, reggelire lekvárt, mézet, natúr joghurtot, kefirt, sovány vagy félzsíros túrót, zsírszegényebb sajtokat. Emellett együnk friss gyümölcsöket is. A kellemes közérzet elérését elősegítheti egy-egy adag fagylalt vagy jégkrém elfogyasztása.

Délelőtt 10 és délután 4 óra között ne menjünk a tűző napra, ilyenkor a szabadban való fürdőzés sem ajánlott, jót tesz viszont a szervezetünknek, ha naponta többször, langyos vízzel lezuhanyozunk vagy langyos vízben megfürdünk. Öltözködjünk szellősen, viseljünk lenge, bő, lehetőleg természetes anyagokból készült, világos színű ruhákat. Ha a szabadba megyünk, vegyünk fel könnyű kendőt vagy kalapot, szemellenzős sapkát, napszemüveget, az ultraibolya sugárzás ellen védekezve kenjük be a fedetlen bőrfelületeket napvédő krémekkel. A hosszú hajú nők fonják be, vagy kontyolják fel a hajukat. Kisgyermekeket nem szabad a tűző napra kitenni, legyenek árnyékban vagy félárnyékban. Még rövid időre sem szabad zárt gépkocsiban hagyni gyermeket, idős embert, állatot, mert a gépjármű belső terének hőmérséklete elég hamar +80 Celsius-fokra emelkedik, ami könnyen hőgutához vezet, s ugyanebből az okból mások se maradjanak hosszú ideig az álló gépkocsiban. Indulás előtt szellőztessük ki a felforrósodott belső terű autókat, a gépkocsival utazók vigyenek magukkal elegendő folyadékot, hosszabb út esetén 2-3 óránként álljanak meg, lehetőleg árnyékban, és szellőztessék ki a gépjárművet.

Az egyik legkellemetlenebb nyári „élmény” a napszúrás, mely a fejet vagy a tarkót ért közvetlen napsugárzás hatására alakul ki, s az agy felmelegedése váltja ki, melynek következtében ödéma, vizenyő lép fel. A napszúrás tünetei közé tartozik a fejfájás, a szédülés, az egyensúlyzavar, a hányinger, a látászavar. A szimptómák jelentkezésekor azonnal el kell távolítani a beteget a napfényről, vezessük vagy vigyük sötét szobába, jó hatással van rá a hideg borogatás és a pihenés, s általában ezek eredményeként másnapra helyreáll a szervezet működése. Ha viszont a betegnek látászavara is van vagy hány, mindenképpen forduljon orvoshoz, aki gyógyszereket ír fel neki. Nem szabad elhanyagolni a betegséget, mert súlyos esetben akár halált is okozhat.

A hőség másik következménye lehet a hőguta, ami a szervezet hőmérsékletének a megemelkedése és a hőleadás zavara miatt következik be. Ilyenkor a szervezet nem képes leadni a felesleges hőt, így túlmelegszik. A párás levegő, a zárt ruházat akadályozza az izzadással történő folyadék- és hőleadást. A hőgutát a melegben végzett sporttevékenység vagy fizikai munka, illetve a túlzott napozás idézheti elő. Tünetei közé soroljuk a fejfájást, a nehéz légzést, a szapora szívverést, az arc kivörösödését, a bőr forróvá és szárazzá válását, a dülöngélő járást, de izomgörcs is előfordulhat. A szervezet túlmelegedése ájuláshoz, nagyon súlyos esetben pedig halálhoz is vezethet. Hőguta esetén vigyük az érintettet hűvös, árnyékos helyre, az alsóneműk kivételével távolítsuk el a ruhadarabjait. Értesítsük a mentőket, a beteget emeljük félig ülő testhelyzetbe, csavarjuk vizes lepedőbe, s mindaddig tartsuk nedvesen a lepedőt, míg a beteg testhőmérséklete 37,5 Celsius-fok alá nem csökken. A test hűtését emellett úgy is elérhetjük, ha hideg vizes szivaccsal törölgetjük a hőgutát kapott személyt.