Tudományt könnyedén – az Aranymetszés 2013 kutatás beszámolója Tusnádfürdőn

A 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor július 23. és 28. között zajlott.

A közéleti vitafórumokat ifjúsági fesztivállal ötvöző Tusványosra szinte az egész Kárpát-medencéből érkeztek résztvevők, akik érdekesebbnél érdekesebb politikai és egyéb programokon vehettek részt.

Kárpátaljáról is több vendég vett részt a szabadegyetemen, akik között jelen volt Ferenc Viktória fiatal kutató, a Momentum Doctorandus korábbi elnöke. Vele beszélgettem.

– A Bálványosi Nyári Szabadegyetemen lassan már hagyomány, hogy politikáról, tudományról s az élet egyéb − látszólag komoly − kérdéseiről „rövidnadrágosan” beszélgessünk. Ebben a szellemben válogatta össze programjait a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem sátra is, ahol tudományt könnyedén szlogennel, zöld héliumos lufik társaságában tartottunk kutatási beszámolót az Aranymetszés 2013 elnevezésű kutatási projektünkről.

– Az Aranymetszés 2013 kutatás során négy, Magyarországgal szomszédos országban (Szerbia, Szlovákia, Románia, Ukrajna) működő, a helyi magyar doktoranduszokat és fiatal kutatókat tömörítő szervezet (köztük a kárpátaljai Momentum Doctorandus) online kérdőív segítségével szociológiai felmérést végzett a külhoni magyar doktoranduszok és doktorjelöltek körében. A kutatás vezetője Papp Z. Attila volt; az anyagi támogatást pedig az MTA Domus programja biztosította. Kárpátaljáról Séra Magdolnával közösen végeztük a kutatást, illetve a doktorandusz szervezet számos aktivistája segítette a kérdőív reklámozását, a kitöltések számának gyarapítását.

– Közel 500 (köztük 120 Kárpátaljáról) kitöltött kérdőív alapján a kutatás céljának megfelelően sikerült átfogóbb képet kapni a Kárpát-medencei doktoranduszok szocio-demográfiai hátteréről, munkaerő-piaci helyzetéről, doktori tanulmányainak jelenlegi állásáról, a képzéssel való elégedettségükről, a tudományos életbe való integrálódásuk irányáról és mértékéről, és nem utolsósorban magánéleti és szakmai jövőképükről. A Sapientia-EMTE sátrában tartott előadásunk négy részből állt. Elsőként Csata Zsombor ismertette a kutatási adatokat a határon túli magyar doktoranduszokat és doktorjelölteket egységes egészként kezelve, kiemelve a négy régió közötti hasonlóságokat és különbségeket. Ezt követően került sor három regionális szintű elemzésre: Morvai Tünde a szlovákiai, Székely Tünde az erdélyi, jómagam pedig a kárpátaljai eredményeket mutattam be.

– Talán a kárpátaljai doktoranduszok, doktorjelöltek tekintetében a legmeghatározóbb elemnek az számít, hogy összehasonlításban a kárpátaljai adatközlők adják a minta legfiatalabb korosztályát (kb. 20%-uk még 25 éves sincs), ami egyrészt a helyi oktatásszerkezeti sajátosságokkal magyarázható. A fiatal kor ellenére a közösség tradicionális értékrendet követ: magas a házasságban élők száma (37%), s szinte egyáltalán nem jellemző az élettársi kapcsolatok megléte. A kárpátaljai doktoranduszok körében nem jellemző a családalapítás késleltetésének trendje: a nők esetében a gyermekvállalás aránya kimagasló, a megkérdezettek 42%-ának már van gyereke (összehasonlításként Szlovákiában ez az arány 7%).

A kárpátaljai magyar doktoranduszok körülbelül 90%-a Magyarországon végzi doktori tanulmányait, főleg azért, mert helyben nincsenek magyar nyelven végezhető doktori iskolák. A megkérdezettek 12 %-a már a magyart jelölte meg elsődleges állampolgárságának. A magyarországi karrierépítés azonban nem automatikus: a doktoranduszok 64%-a doktori tanulmányai befejeztével Kárpátalján szeretne munkát vállalni.

Felmérésünk megerősítette azt a feltevést, hogy a doktorandusz-lét egyfajta kereső életszakasz, amely egyszerre jelent magánéleti, egzisztenciális és szakmai értelemben is keresést. A kárpátaljai fiatalok „keresése” ráadásul első generációs értelmiségi keresés: csupán minden harmadik adatközlőnek vannak diplomás felmenői, így az értelmiségi életút családon belül követhető mintázatai csak ritkán adottak.

– Az előadáson főleg a tudományos kutatások iránt érdeklődő egyetemista fiatalok jelentek meg, akik számára érdekes volt a PhD tanulmányokhoz fűződő erdélyi és más határon túli régiók kapcsán új ismereteket szerezni. Ezen kívül az előadás azok számára is tanulságos lehetett, akiket foglalkoztatnak az egyes régiók tudományos utánpótlásának helyzetei, az értelmiség hazatérési, szakmai integrációs tervei.

– 2013 nyarán szó szerint „turnéztunk” a kutatással, s ilyen-olyan felállásban mind a négy nagyrégió nyári egyetemein beszámoltunk az eredményekről. A Tusványosi programot megelőző hetekben a felvidéki Martosi Szabadegyetemen és a Gombaszögi Nyári Diáktáborban Séra Magdolna tartott beszámolót a kárpátaljai eredményekről, korábban a Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem programjában is benne voltunk. A vajdasági kutatótársak Kishegyesre, a Vajdasági Nyári Szabadegyetemre is elvitték a kutatás hírét.

Az ősz folyamán szeretnénk a kutatást a kárpátaljai magyar doktoranduszoknak és a helyi érdeklődőknek is bemutatni, illetve egy korábbi, szintén doktoranduszok között végzett interjús kutatás segítségével árnyalni a képet. Ezek eredményeit hamarosan egy közös kötetben is megjelentetjük.