Magyarországon is bevezethetik a déli szokást, a sziesztát

A mediterrán országokban délutánonként bezárnak a boltok, egy- két órát pihennek az emberek. Az egyre forróbb nyarak miatt időről időre szóba kerül a szieszta hazai bevezetésének ötlete, lehetősége is.

Sok érv szól az ebéd utáni pihenő mellett, de a fiziológiai előnyö- ket jelentősen csökkenti a jelenlegi társadalmi, gazdasági beren- dezkedés, amelyet figyelembe véve már egyáltalán nem biztos, hogy a szieszta bevezetésével jól járnánk.

Az ingázók életét biztosan jelentősen megnehezítené a szieszta bevezetése, károsak lennének a környezeti hatásai is, egy nagyobb városban pedig általa nemcsak a reggeli és a délutáni autós forgalom, de még egy délutáni is nehezítené a közlekedést.

A kánikulában valóban lenne létjogosultsága a délutáni pihenőnek, mondta a Kossuth Rádió Napközben című műsorában Vida Zsuzsanna neurológus, alvásspecialista főorvos. A mediterrán országokban részben a környezeti hatások miatt alakult ki a szieszta, hiszen egész évben meleg van, míg nálunk 4-5 hétig tart az igazi forróság, amikor éjszaka sem hűl le a levegő, így akkor sem tudjuk kialudni magunkat. Emiatt napközben is fáradtak vagyunk, pedig egyébként is nagy megterhelés a hőség a szervezet számára. Ilyenkor jólesik a délutáni melegben egy kis pihenés, szunyókálás. Arra azonban ügyelni kell, hogy a napközbeni pihenő ne hosszú, két-három órás alvás legyen, mert azzal már felborulhat a bioritmus, ami hosszú távon szintén nem szerencsés. A szakember inkább a 25-30 perces szunyókálást, relaxálást javasolja.

Vida Zsuzsanna elmondta: az alvási szokásainkat örököljük, lehet ugyan, de nagyon nehéz változtatni rajtuk, és nem biztos, hogy jó, ha erőszakot teszünk a velünk született tulajdonságokon. Ugyanez vonatkozik a délutáni alvásra is: van, akinek jól esik, mást pedig már kisgyerekkorban is nehéz volt elaltatni.

Arra a kérdésre, hogy az éjfél előtti alvás a pihentetőbb-e, a szakember azt válaszolta, ez is típusfüggő. A „bagolytípust” nem érdemes korán ágyba bújtatni, mert nem fog tudni elaludni, míg a „pacsirták” maguktól lefekszenek 9-10 óra körül. Kamaszkorban kialakulhatnak rossz szokások, az internetezés, a tévénézés, az éjszakai szórakozás el tudja rontani a gyerekeket. Az alvásszakrendelésen rendszeresen találkoznak olyan problémával, hogy a gyerek hajnali 3-ig, 4-ig ül az internet előtt, és reggel nem tud iskolába menni – mondta Vida Zsuzsanna.

A szakember korunk káros jelenségeként említette a bioritmust teljesen felborító váltó műszakot. A bioritmus nem csak az alvás-ébrenlét váltakozása, összefügg vele a hormonszint, a testhőmérséklet is. Ha nem alszunk rendszeresen, egybefüggően hosszabb ideig, az fokozott stresszt, kimerülést, feszültséget okoz, és egyes vizsgálatok szerint a rosszindulatú daganatok, a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának is nagyobb így az esélye. A kizökkent bioritmust pedig csak nagyon lassan lehet visszaállítani, akár évekbe, évtizedekbe is telhet.

Forrás: hirado.hu/Kossuth Rádió/erdely.ma